1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Giesswein Sándor

53 ról, Magyar főúri hölgyek levelei. Tudományos értekezései: a Magyar Nyelvőrben, Etnografiá-ban, Urániában, Magyar Tanítóképzőben és a Család és Iskolá-ban jelentek meg. A kommün alatt, amikor a vörös hadseregbe akarták belekényszeríteni, a Dunántúlra rrient. Majd a kommün bukása után Kolozsváron a keresztényszocialista mozgalmakban vezető szerepet vitt. A tiszántúli választások alkalmával a mátészalkai kerület Bartos Andor államtitkárral szemben 414 szótöbbséggel kereszténypárt! programmal képviselőjévé választotta. A nemzetgyűlés jegyzője. Panasszal megtámadott mandátumát a biráló-bizottság végleg igazolta. A könyvtári és közjogi bizottság jegyzője, a közlekedési, közoktatásügyi és zárszámadásvizsgáló bizottság tagja. Giesswein Sándor. (Magyaróvár.) 1856-ban született Tatán. Középiskolai tanulmányait a tatai kegyesrendiek és a bencések győri főgimnáziumában, a teológiát pedig Bécsben a Pazmaneumban és a budapesti papnevelőben végezte. Hittudományi doktorrá avatása után a győri tanitóképzőintézet tanára, majd ugyanott szentszéki jegyző és titkár lett. 1897-ben kanonok a győri káptalan kötelékében. 1903-ban a Szent István Társulat alelnöke, 1905 óta • Győrmegye törvényhatósági bizottságának tagja. Tevékeny működést fejt ki egyházi, társadalmi és irodalmi téren. Az 1897-iki katolikus autonómiai kongresszuson a hitközségi szervezet ügyében működött irányitólag. 1897-ben Győrött megalakította a keresztény munkás egyesületet, amely az első volt Magyarországon. Nagy tanulmányi utazásokat tett a külföldön. Irodalmi művei magyar, német, francia és latin nyelven jelentek meg. Nagyobb művei: Az összehasonlító nyelvészet főproblémái. A vallás alapja és eredete. Történelembölcselet és szociológia. Buddhizmus és kereszténység. A kereszténység a magyar állam alapja és támasza. 1905 óta a magyaróvári kerületet képviseli a parlamentben. Élénk tevékenységet fejtet^ ki a világháború utolsó éveiben a béke érdekében a nemzetközi békemozgalom magyarországi egyesülete utján, amelynek elnöke. Nem vett részt a keresztény pártok egyesülésében, a keresztény Nemzeti Egyesülés megalakításában, hanem híveivel együtt megtartotta a Keresztény Szociális Gazdasági Párt különállását. Ennek a pártnak a programmjával küldte a nemzetgyűlésbe a magyaróvári kerület. A numerus clausus, a botbüntetés és más javaslat ellen szabadelvű szellemtől áthatott beszédeket mondott. Pártjával egyik tagja a liberális blokknak. A közoktatási bizottságban foglal helyet.