1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A kormánynak azok a tagjai, akik nem nemzetgyülési képviselők - Báró Bánffy Miklós - Belicska Sándor

168 lett s 1890-ben, mint évfolyamelsőt <Jiadnaggyá nevezték ki és a szegedi honvédgyalogezredhez osztották be, amelynél két évig teljesített csapatszolgálatot. Szegedről a budapesti felső tiszti tanfolyamra vezényelték, majd Pécsbe, a hadiiskolába, ahonnan 1895-ben a kassai hadtestparancsnoksághoz került, mint a vezérkarhoz beosztott főhadnagy, Ugyané minőségben teljesített szolgálatot a szegedi honvédkerületi parancsnokságnál is. Innen a debreceni honvédgyalogezredhez vezényelték, ahol újra csapatszolgálatot teljesített és 1898-ban, huszonöt éves korában százados lett. Ezután öt évig a budapesti felső tiszti tanfolyamon a taktika tanára volt, majd pedig egy évig a vezérkarhoz volt beosztva Bécsben, ahonnan újra Kassára került a hadtest vezérkarához, mikor 1908-ban a honvédelmi minisztérium első, vezérkari osztályának lett a főnöke, most már mint alezredes. E minőségében résztvett a védtörvény előmunkálataiban, a honvédség átszervezésében és 1912-ben az uj véderőtörvény megalkotásakor ő képviselte a honvédelmi minisztériumot a képviselőház tárgyalásain Hazai Samu báró honvédelmi minisztersége idején. Kitűnő szolgálataiért a király akkor ritka kitüntetésként a vaskoronarenddel tüntette ki. A világháború alatt, mikor Szurmay Sándor báró harctéri parancsnokságot vállat, ő vette át a minisztérium katonai csoportjának főnökségét és 1917-ig az összes katonai szervezési munkálatok az ő vezetése alatt folytak le. 1917 tavaszán a király a 77. honvédgyalogdandár élére állította, amelynek oroszországi és romániai harcai nagyra növelték hírnevét. Egy évig állott a dandár élén, amikör a keleti hadsereg vezérkari főnökségét bizta rá a hadvezetőség. Hadiszállása Odesszában volt. Ukrajna pacifikálása és sikeres közgazdasági kihasználása nagyrészben az ő érdeme, amely annál emlékezetesebb, mert akkor tudvalevőleg a hadsereg és mögöttes országrészek ellátása már nehézségekbe ütközött. Háborús szolgálatainak elismeréséül fc király több izben kitüntette. Tulajdonosa a második osztályú katonai érdemkeresztnek, a második osztályú vaskoronarendnek, a Lipótrendnek s mindhárom Signum laudisnak a kardokkal. A német császár első- és másodosztályú vaskereszttel, a bajor király másodosztályú katonai érdemkereszttel tüntette ki s a török szultán részéről is magas kitüntetésben részesült. A forradalom idején Barta, akkori hadügyminiszter felkérésére a főparancsnokságot vállalta el, de azzal a feltétellel, hogy módjában lesz egy 4—5000 főnyi tiszti alakulatot felállítania, melyből a katonatanács teljesen ki legyen zárva. Barta helyeselte ezt a tervet és ki is bocsátotta az általa sugalmazott rendeletet, de Bartának éppen ezért távoznia kellett és távozásával meghiúsult a tiszti karhatalom felállításának terve is. Belicska a hadügyminiszterrel együtt távozott. A kommün alatt Szegeden