1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A kormánynak azok a tagjai, akik nem nemzetgyülési képviselők - Dr. Hegedüs Lóránt

169 tagja volt az ellenforradalmi kormánynak, melynek, mikor Horthy Miklós a fővezérletet vette át, hadügyminisztere lett. A nemzeti hadseregnek Budapestre történt bevonulása után félreállott egészen addig, mig 1920 decemberében a kormányzó honvédelmiminiszterré nevezte ki. Mint honvédelmi miniszternek, az 5 müve a hadsereg átszervezése, a tiszti kérdés megoldása és nem csekély része van a költségvetés rendezésében is. A csendőrség és rendőrség reorganizációja nagyrészben az ő nevéhez fűződik, hasonlóképen a folyam- és vámőrség felállilása is. A nemzetgyűlés legutóbb katonai ellátási törvényjavaslatait tárgyalta le. Ezidőszerint az uj véderőtörvény előkészítésével foglalkozik. Bár a nemzetgyűlésben mandátuma nincs, egyik legünnepeltebb tagja a magyar parlamentnek. Dr. Hegedűs Lóránt m. kir. pénzügyminiszter. Született Budapesten, 1872 június 28-án. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Londonban végezte. A budapesti egyetemen az első volt, akit 1895 október 12-én sub auspiciis regis avattak doktorrá. Az egyetemen az egyenesadóról szóló munkájával pályadijat nyert. 1895-ben akadémiai dijat nyert „A tőzsde megadóztatása" cimü munkájával, melyet Fellner Frigyes dr.-ral együtt irt. Egyetemi tanulmányainak befejezése után két és fél évig a pénzügyminisztériumban mint miniszteri fogalmazó működött, hol az egyenesadó- és a fogyasztási adó osztályban és hitelügyekben dolgozott. 1898 óta országgyűlési képviselő és mint ilyen 1910-től 1918-ig a pénzügyi bizottság főelőadója és a pénzügyi tárca referense, mint a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tagja pedig a közös hadügyi tárca előadója volt. 1905-től 1913-ig a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója volt, azóta alelnöke. 1913 óta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója. A Magyar Közgazdasági Társaságnak 1900-tól 1910-ig főtitkára volt és ugyanezen idő alatt a „Közgazdasági Szemlét" is szerkesztette. 1904-ben történt magántanári habilitációja óta az egyetemen egyszer pénzügytani főkollégiumot adott elő, azután pedig speciális kollégiumokat a következő cimek alatt: „Adópolitika", „A kiegyezés pénzügyei", „Társadalmi küzdelmek az adózásban", „Pénzügyi politika", Magyarország, Ausztria és Németország pénzügyi viszonyai". Irodalmi munkássága három irányban oszlik meg." Szociológiai munkáit „A szociológia sarktételei" cim alatt 1901-ben a Magyar Tudományos" Akedémián mutatta be. Észak-Amerikában elsősorban a kivándorlást tanul-