1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Áment Ferenc - Balla Aladár

13 budapesti XIX. választókerület küldte be a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával. Győzelme egyike volt a legnehezebb és legnagyobb feltűnést keltő győzelmeknek, mert 8035 szótöbbséggel győzött báró Perényi Zsigmonddal szemben. Fővárosi bizottsági tag. Tagja a kivándorlási és véderőbizottságnak. Áment Ferenc. (Elek.) Eleken, Arad megyében született 1888-ban. Középiskoláit a nagykárolyi pianista és a békéscsabai ág. ev. gimnáziumban végezte. Érettségi után a felső kereskedelmi iskola kétéves tanfolyamát hallgatta, 1909-ben önkéntesi évét szolgálta Kisszentmiklőson a 7. lovastüzérosztálynál. Onnan hazatérve a Bánátban levő temesfüzkúti gazdaságában gazdálkodott 1913-ig, amikor megnősülvén a Békésgyula határában levő szentbenedeki birtokára költözködött. Négy évet töltött a harctéren, kettőt az első vonalban, kettőt az 1. lovashadosztályhoz beosztva. A forradalom alatt megszervezte a nemzetőrséget, amely az egész idő alatt fenntartotta a rendet. Mint a vármegye törvényhatóságának és a község képviselőtestületének tagja s több társadalmi intézmény vezetője, mindig tevékeny részt vett a vármegye társadalmi életében. A tiszántúli választások alkalmával a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával mintegy négyezer szótöbbséggel győzött az eleki kerületben két ellenjelölttel szemben. Tagja a földmivelésügyi, kivándorlási és véderőbizottságnak. Ballá Aladár. (Békéscsaba.) Ireghi Ballá Aladár régi magyar nemesi család sarja." Született Újvidéken 1867-ben, iskoláit Újvidéken, a főreáliskolát Pécsett és Budapesten végezte, majd Angliában a cambridgei egyetemen hallgatta a nemzetközi jog, a közjog és parlamenti jog hires tanítómestereit. 1894-ben ügyvédi diplomát szerzett. 1902-ben megválasztották Újvidék törvényhatósági főügyészévé, 1906-ban kinevezték Újvidék város főispánjává. Főispán korában igen sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel. A magyar kormányhoz a nemzetiségi kérdés helyes megoldását tárgyaló felterjesztéseiben rámutatott miként lehetne a külföldi agitátorok által felizgatott nemzetiségeinket megelégedetté tenni. Nemzetiségi politikájának egyik kézelfogható eredménye volt, hogy az 1908-ban Karlócán megtartott utolsó szerb patriarcha-