1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Taszler Béla - Gróf Teleki Pál

147 Taszler Béla. (Erzsébetfalva.) 1872-ben született Vágujhelyen, róni. kat. Középiskoláit Nyitrán, Léván, Selmecbányán és Kolozsvárott végezte, majd a budapesti műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Megválasztatása előtt a földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának mérnöke volt. A háborút az 1. honvéd tábori ágyusezreddel küzdötte végig. Húsz hónapig lovag Róka József tüzérségi főfelügyelő segédtisztje volt főhadnagyi rangban és 1917 novemberében százados lett. Mint ilyen a 1. honvéd tábori ágyusezrednél ütegparancsnok lett. A proletárdiktatúra alatt a legexponáltabb ellenforradalmár-csoportnak, a Csilléry-Friedrichféle csoportnak volt egyik legagilisabb tagja. Mivel feljelentették, hogy lakásán tiszti gyűléseket tartanak, a vörösök üldözése elől csak negynehezen tudott elmenekülni. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának ügyvezető alelnöke volt, majd mikor Szmrecsányival együtt történt kiválása után ujra visszalépett az anyapártba, annak igazgatója lett. A választások egyik főintézője volt. Az erzsébetfalvai kerület küldötte a nemzetgyűlésbe. Nagy érdeme van abban, hogy a munkáslakta községek teljesen elfordultak a kommunizmustól és ma hazafias magyar munkásoknak vallják magukat. Tagja a gazdasági, közlekedési, mentelmi, munkásügyi és vízügyi bizottságnak. Gróf Teleki Pál. (Szeged, belvárosi választókerület.) Az erdélyi Teleki grófi család katolikus ágából szármázik. Atyja, Teleki Géza gróf, a kiegyezés utáni magyar politikai élet ismert alakja volt. Budapesten, 1879 november 1-én született. Középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek budapesti gimnáziumában végezte, azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott s politikai tanulmányokkal foglalkozott. Közben egy évig hallgatója volt a magyaróvári gazdásági akadémiának is. Egyéb tanulmányai mellett érdeklődéssel hallgatta Lóczy Lajos földrajzi előadásait, amelyek elhatározó befolyással voltak jövőjére; doktorrá avatása után (1903) teljesen a földrajz s a kartográfia tudományos művelésének szentelte magát. Nagy utat tett Szudánban s onnan visszatérve, megalkotta nagy művét, mely 1909-b«n „Atlasz a japán szigetek charto"graphiájának történetéhez" cimmel jelent meg, nagy feltűnést keltve az egész világ tudományos köreiben. A francia Société de Geographie a Jomard-dijjal tüntette ki a munkát, melynek legfeltűnőbb tudományos eredménye az, hogy ' Kolumbus 10*