1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Scholtz Ödön - K. Schriffert Ferenc
124 mák megoldása érdekében több figyelemreméltó beszédet mondott. A munkásügyi bizottság tagja. Scholtz Ödön. (Nagymarton.) 1869-ben született az abaujmegyei Szentjakabon. Ev. ref. esperes. Középiskoláit Iglón és Rozsnyón végezte, a teológiát Sopronban és Halle a. d. Saaleben. Majd a berlini egyetemre ment, ahol teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Ifjú káplán korától fogva élete egész munkásságát a sopronmegyei Ágfalva községnek szentelte. 1891-ben lett káplán, majd lelkész és esperes, 1894 óta tagja Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának. 0 alapította meg a 14. évfolyamában lévő Missiói Lapokat, munkatársa az „Evangélikus Őrálló"-nak, az Oedenburger Christliches Tagblattnak s a „Gotthold" cimü evangélikus szláv folyóiratnak. Elnöke az Országos Evangélikus Missió Egyesületnek s a Dunántúli Evangélikus Gyámintézetnek. Igazgatója az ágfalvai Hangya szövetkezetnek, a Hangyaközponti igazgatósági tagja. Nagymarton választókerületének egyhangú bizalmából került Keresztény Nemzeti Egyesüléspárti programmal a nemzetgyűlésbe. Tagja a közlekedésügyi és közoktatásügyi bizottságnak. K. Schriffert Ferenc. (Békésgyula.) Békésgyulán született 1884 március 11-én kisgazda családból. Középiskoláit Szarvason végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott a budapesti és kolozsvári egyetemeken. 1912-ben ügyvédi diplomát nyert s Békésgyulán folytatott gyakorlatot. A mozgósításkor a 2. honvédgyalogezredhez vonult be s mindjárt a harctérre került. Végigküzdötte főhadnagyi rangban az első és második przemysli körülzárás összes szenvedéseit. Az utolsó kirohanásnál, amelyet mint az ezred 1. századának parancsnoka a csapatok élén tett meg, orosz fogságba esett. 38 hónapot töltött fogságban Taskendben és Osban. Fogságának utolsó féléve alatt, mikor az oroszoktól már sem élelmet, sem ruhát nem kapott, a vörös hadseregbe pedig belekényszeríteni nem tudták, hogy életét fenntarthassa, földmives napszámosnak állott be. Rettenetes viszontagságok között orosz paraszt- és germán menekült álruhában a csehszlovák front kikerülésével, a Volgán, Kaspi-tengeren keresztül, ahol hajótörést is szenvedett, sikerült a fogságból megszöknie.