1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Gróf Sigray Antal

125 1918 július 1-én érkezett szülővárosába. Itt érte az első forradalom, amelynek első napjaiban, a város akkor vezető nélkül lévén, polgármesterré választották. Állását a kommunizmus alatt is megtartotta, egészen a román megszállásig. Amikor a várost nem volt hajlandó Nagyromániának felajánlani, Brassóba internálták, mint tartalékos tisztet. Hét hónapi internálás után 1919 decemberben kiszabadult. Szegeden belépett a nemzeti hadseregbe, majd a románok kivonulása után visszatért városába. Békésgyula lakossága nagy szeretettel fogadta sokat szenvedett fiát s hogy hálájának kifejezést adjon, a tiszántúli választások alkalmával egyhangú lelkesedéssel képviselőjelöltjéül léptette fel. Rendkívüli népszerűségnek örvend városában, különösen a kisgazdák és munkások körében, akik a választáson három ellenjelölttel szemben több mint 7000 abszolút többséggel zászlaját fényes diadalhoz juttatták. A gazdasági, vizügyi és zárszámadási bizottság tagja. Gróf Sigray Antal. (Körmend.) 1879 május 12-én született Iváncon, Körmend mellett. Néhai gróf Sigray Fülöp fia. A vasmegyei ivánci és fehérmegyei pötöllei uradalmak birtokosa. 1904-ben nősült NewYorkban, ahol Miss Harriot Dalyt vette nőül. 1904 óta a főrendiház tagja volt. A háborút mint főhadnagy, majd százados küzdötte végig. Az országgyűlés hadi ülésszakain, azonban megjelent és a főrendiház vitáiban élénk részt vett. Elénk feltűnést keltettek azok a felszólalásai, amelyekben a külügyi és hadügyi vezetés súlyos hibáira mutatott rá s demokratikusabb irányt sürgetett a belügyi kérdésekben. Beszédei jelentékenyen erősitették azt az ellenzéki akciót, amelynek gróf Hadik János volt a vezére. A forradalom okozta összeomlos után, amikor látta, hogy a kormány az ország integritásával mitsem törődik s hogy az ántánt, a- bolsevizmusra hajló kormánytól minden támogatását megvonta, felajánlotta szolgálatait, hogy külföldi összeköttetései révén igyekszik kedvezőbb elbánást kieszközölni Magyarország számára. Svájcban tárgyalt is sokat ántántdiplomatákkal, de közben Magyarországon kitört a bolsevizmus. Nem is tért vissza, a kommunista rémuralom ideje alatt külföldön tartózkodott s tagja volt a bécsi ellenforradalmi komitének. A diktatúra bukása után résztvett abban az akcióban, amely a Dunántúlt megtisztitotta a vörös uralom maradványaitól s visszaállította ott a régi közigazgatást. A Friedrich-kormány idejében Dunántúl főkormánybiztosává nevezték ki. Később, amikor a trianoni békeszerződés következtében aktuális