1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Schiessl Henrik - Schlachta Margit

125 Schiessl Henrik. (Pomáz.) 1868-ban született a pestmegyei Ürömön. Hat elemit végzett és a mészárosipart tanulta. 1886-ban Ürömön önállósította magát. Ma 150 holdon gazdálkodik és az Üröm és Vidéke Takarékpénztár r.-t. vezérigazgatója. A kommün alatt kétizben elfogták ellenforradalmi szervezés gyanúja miatt. Három cikluson át volt tagja a pestvármegyei törvényhatósági bizottságnak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmjával választották képviselővé. A földmivelésügyi és vízügyi bizottság tagja. Schlachta Margit. (Budapest, I. választókerület.) Kassán született 1894 szeptember 18-án. Régi nemes lengyel családból származik: atyja zadjeli és nádasi Schlachta Kálmán, anyja saárosi Saárossy Borbála. Kassán végezte a felsőbb leányiskolát s ugyanott vizsgázott az elemi iskolai tanítóképzőben, majd Kalocsán a polgári iskolai tanítóképző növendéke volt. Tanulmányai befejeztével Svájcban, Olaszországban és Németországban járt s visszatérve, a győri polgári iskolában tanított egy esztendeig. Onnan Budapestre került s a Csalogányutcai állami képzőben működött négy hónapig, majd állásáról lemondván, a szociális munkának szentelte minden idejét. Ujabb németországi szociális tanulmányút után 1908-ban beutazta az országot és mindenütt agitált a szociális eszmék, különösen pedig a nőkérdés érdekében. Budapesten is sok előadást tartott, amelyeknek erősen keresztényszocialista jellege miatt sok támadásban volt része. Az 1908-ban megalakult Szociális Missziótársulatnak ő volt az első tagja. Minden jótékony munkában részt vett, de elsősorban a szociális nőmozgalmat kívánta szolgálni s e téren, mint az Országos Szervezet ügyvezetője igen nagy eredményeket ért el. Szerkesztője volt a „Magyar Nő' cimü folyóiratnak, a- keresztény nőmozgalom hetilapjának s ebben a lapban fáradhatatlanul agitált a nők választójogáért. Előkelő és Ízléses lapja köré a nők nagy tábora gyülekezett. A keresztényszocialista párt megszervezése körül nagy érdemei vannak. A keresztény nők tábora őt ismeri vezérének. A magyar parlament első nőkepviselője. Haller István lemondása után választotta meg a főváros első kerülete a nemzetgyűlés tagjává, Csilléry Andrással, a Friedrichcsoport jelöltjével szemben. A nemzetgyűlésen különösen a nők politikai és gazdasági érvényesülése s a szociális problé-