1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Schandl Károly

122 tott felszólalásai keltettek visszhangot. Emlékezetes az 1920/21. évi költségvetés során elmondott nagy beszéde, amelyben az összeomlás okait tárta szenzációs adatokkal a nemzetgylüés elé. A Polgárok és Munkások Szövetségének megalakulásakor ahhoz csatlakozott. Tagja a közgazdasági és pénzügyi bizottságnak. Dr. Schandl Károly. (Csongrád.) Bakonybelben született 1882-ben. Atyja Schandl Gábor földbirtokos, akinek előbb Bakonybelben, majd Zámolyon volt kisebb birtoka. Szülőfalujában, melyet Szent István király alapított az ottani bencés apátsággal együtt, szivta magába az ősi magyar hagyományok tiszteletét. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte jeles eredménnyel. Jogi tanulmányok céljából Budapestre került, ahol 1907-ben lett a jogtudományok doktora. Az egyetemi ifjúsági életben már 1903-ban vezető szerepet játszott. A Szent Imre Kör ügyvezető elnöke lett s a „Keresztény Magyar Ifjúság" cimü lapot alapította. Szervezte az Országos Széchenyi Szövetséget, melynek két évig elnöke volt. A körülötte csoportosuló ifjúsággal falusi kiszállásokat rendezett s az agrárszociális zavargások idején hazafias alapon szociális akciót vezetett a földmivesnép körében. Eközben kapott meghívást a Magyar Gazdaszövetséghez, melynek később ügyvezető titkára és h. igazgatója lett. Szerkesztette a „Gazdaszövetség" lapot, kezdettől fogva szerkesztője volt „A Barázda" hetilapnak, mellyel a forradalom alatt is igen nagy sikert aratott. „A Barázda" zászlajával népgyűléseken hirdette a nemzeti ellenforradalom eszméit. Résztvett a földmivespárt megalapításában s annak elterjesztésében. A bolsevizmus után az „Uj Barázda" hívta meg felelős szerkesztőül. Irodalmi munkáságát nemcsak a Magyar Gazdák Szemléje, Magyar Szemle, Köztelek keretében folytatta, hanem önálló szövetkezeti és közgazdasági müveket is irt. A szövetkezeti mozgalomnak Írásban és szóban évek óta nagyértékü munkása. Tanfolyamokon számos szövetkezeti előadást tartott. A csongrádi kerület az általános választásokon 1670 szószötséggel választotta meg a kerület képviselőjévé Huszár Károly akkori miniszterelnökkel szemben kisgazda- és földmivespárti programmal. A nemzetgyűlésen az agrár érdekek védelmére s különösen a szövetkezeti ügy érdekében több beszédet tartott, amelyek élénk visszhangot keltettek. A keresztény agrár demokrata irányzatnak szóval és tollal fáradhatatlan harcosa, a kisgazdapárt egyik vezető embere. Tagja a közgazdasági, közigazgatási, közlekedésügyi, munkásügyi és pénzügyi bizottságnak.