1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Székely György

276 I tanulmányait Pesten végezíe és 1865 augusztus 14-én a pesti királyi táblánál joggyakornoki állásba lépett. 1866-ban a jog- és államtudományok doktárává avattatott fel; 1870-ben köz- és 1871-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. 1867-ben, az igazságügyi minisztérium szervezése alkalmával, ugyanoda segédfogalmazóvá, ugyanazon évben fogalmazóvá, 1871-ben titkárrá, és rnég ez év decemberében főügyészi helyettessé neveztetett ki, mely minőségben 18 éven tul szolgált. 1890 március 4-én a kir. Kúriához bíróvá hivatott meg, hol az elnök 1891 májusban a sajtóügyek előadásával, 1892 márciusban pedig a királyi ítélőtáblai döntvények ellenőrzésével és eseti ől-esetre az ellentétes döntvények kiegyenlítése végQÜ alkotandó kúriai döntvények előadásával bízatott meg. 1876-ban a IX. nemzetközi statisztikai kongresszus 2. szakosztályának titkára volt; 1876-tól kezdve az ügyvédi vizsgálóbizottságnak'tagja és másodelnöke volt. 1889-íől fogva kültagja a budapesti tudományegyetem jogi karánál fennálló jogtudományi államvizsgálati bizottságnak is. Ugyanezen évtől tagja a Magyar jogászegylet igazgató választmányának. 1890-ben készítette el az 1890 : XLÍIÍ. t.-cnek s az erre vonatkozó miniszteri rendeletnek s a királyi főügyészségek szétosztásának és az erre vonatkozó rendeleteknek tervezetét, Ugyancsak 1890-ben neveztetett ki az Orsz. Statisztikai Tanácstagjává. Tevékeny részi vett a budapesii rabsegélyző-egyesületnek 1874-ben történt megalakításában s szervezésében, valamint a kőbányai menedékház felállításában s ügyeinek igazgatásában. E jótékony egyesületnek egy évtizeden tul igazgatója és ügyvezető alelnöke, majd 1890-ben tb. elnöke volt; 1896-tól fogva pedig az elnöki tisztet viseli. A budapesti unitárius egyház megalapításában szintén munkás részt vett s jelenleg az egyháznak egyik gondnoka, valamint az orsz. fő tanácsnak tagja Irodalmi működése még gimnáziumi tanuló korában kezdődött. Minisztériumi és főügyészi szolgálata folyamán a Pesti Naplóban s a Magyar Igazságban jelentek meg leggyakrabban polemikus természetű és ezért névtelenül közölt dolgozatai. Tőle való a budapesti és marosvásárhelyi királyi főügyészeknek a főfelügyeletük alá tartozó fogházak 1872—86-iki állapotáról szóló nagyszabású jelentés is. A Khuen-Héderváry-kormány igazságügyi minisztere, 1910-ben két helyen: Marosvásárhely I. kerülete és Szombathely választotta meg. Szombathelyen Baránszky Gyula 1485 szavazatával szemben 1811; Marosvásárhelyen Fenyvesi Soma 122 és Justh Gyula 63 szavazatával szemben 509 szóval győzött. SZÉKELY GYÖRGY. (Nemzeti munkapárti. — Ilyefalva kerület.) Született 1858. augusztus 12-én Háromszékvármegye Kilyén községben. A gimnáziumot a szepsiszentgyörgyi, brassói és nagyenyedi tanodákban, a jogot Budapesten végezte. 1883-ban Hárornszékmegye t. főjegyzőjévé nevezték ki, 1894-ben mint belügyminiszteri fogalmazó főispánja mellé osztatott be titkárnak, mint ilyen lett az ilyefalvi kerületben szabadelvüpárti képviselő.