1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Széll Kálmán

277 SZÉLL KÁLMÁN. (Pártonkívüli 67-es. — Szentgotthárd kerület.) A vasmegyei Gosztonyban született 1849-ben, mint Széli József alispán, későbbi főispán fia. A jogot Budapesten végezte. 1868-ban elsőizbeti lett képviselője a szentgotthárdi kerületnek. A Házban nagy tevékenységet fejtett ki. Deák Ferencnek kedveltje volt; neje Vörösmarty Ilona, a nagy költő leánya és a haza bölcsének gyámleánya. 1875-ben elvállalta a pénzügyminiszteri tárcát, amelyről azonban a boszniai hadjárat után lemondott. Tárcája keretében sok üdvös ujitást hozott be, igy újjászervezte a pénzügyi adminisztrációt azáltal, hogy az adófelügyelői intézményt létesítette; államosította a tiszai és keleti vasutat, a pénzügyi és gazdasági ügyekre vonatkozó kiegyezést Ausztriával létrehozta: újjászervezte, illetőleg létesítette az osztrák-magyar bankot, miáltal megoldotta a bankkérdést. Nagy feltűnést keltett 1880. február 24-én mondott budget-beszéde, melyben a kormány pénzügyi politikáját támadta meg. Nagy része volt a magyar jelzáloghitelbank megalapításában, melynek igazgatója lett, úgyszintén a leszámitolóbanknak is. 1887-ben Kőszegen választották meg és akkor mondta el a magyar pénzügy történetében korszakossá vált programbeszédjét. A pénzügyi tárcát ismételten visszautasította. Ezen időben ruházta fel Ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi cimmel és méltósággal. 1892—96-ig elnöke volt a pénzügyi bizottságnak, 1896 óta pedig a közigazgatási bizottságnak. 1893-bán a Lipót-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. Tevékenysége mindenre kiterjedt. Mint elnök működött az 1896. és 1898. évi budapesti delegációk gyűlésein. Hosszabb idő óta elnöke a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek és mindezeken kivül foglalkozik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is. Rátóti tehenészete világhírű. Elnöke volt az 1896. évi budapesti interparlamentáris konferencia magyar csoportjának és három évig az országos kvótabizottságnak. Ezen idő óta újból vezérszerepet kezdett játszani a politikában és több izben megakadályozta az obstrukció letörésére irányuló erőszakos intézkedések és eszközök alkalmazását. r 1899. január havában a házfeloszlatás tárgyában kihallgatáson volt Ö Felségénél és azzal bízatott meg, hogy Bánffy báró miniszterelnökkel együtt vezesse a béketárgyalásokat. Ugyanazon év februárjában kabinetalakitással bizta meg a király, ami, az ellenzék aláírván a paktumot, sikerült is neki. Kormányelnöksége alatt fuzionált a nemzetipárt a szabadelvüpárttal és a képviselőháznak ekkép megalakított többsége egymásután szavazta meg a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezéséről, a kúriai bíráskodásról szóló törvényeket és az uj házszabályokat. Rendezte Magyarország kereskedelmi viszonyát a külállamokhoz. Mint belügyminiszter rendeletekkel . rendezte a lelencgyermekek és a hét éven felüli züllött gyermekek ügyét. Az összeférhetetlenségi törvény már az ő elvei alapján lépett életbe. 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta. Ugyanezen évben megkötötte Körber osztrák miniszterelnökkel a kiegyezést, melynek tárgyalásai majdnem egy teljes évig húzódtak. A következő évben törvényjavaslatot nyújtott be az ujonclétszám felemelése tárgyában, s miután ezen javaslat ellen megindult az obstrukció, beállt az ex-lex.