1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Szalkai Sándor - Szász Károly

273 több pénzintézetnek igazgatósági tagja. A református egyház életében is vezetőszerepet játszik; az abauji egyházmegye tanácsbirája és a tiszáninneni egyházkerület főjegyzője. A koalíciós aera alatt AbaujTornamegye főisvánja volt. 1910-ben a szini kerület egyhangúlag választotta meg. SZÁLKAI SÁNDOR. (48-as Kossuíh-párti. — Mátészalka kerület.) Született Mátészalkán 1853-ban. Középiskoláit Budapesten a református gimnáziumban végezte el. A jogot a budapesti egyetemen hallgatta és itt is nyert absolutoriumot. Szaímármegyében közigazgatási bizottsági tag. Mátészalkán van földbirtoka, szeszgyára és olajgyára. Már 30 évvel ezelőtt fellépett 48 as programmal, azóta minden választáson támogatta a 48-as jelölteket. A mostani választáson Szúnyog Mihályival, a kerület volt képviselőjével szemben, Kossuth-párti programmal lépett fel és 451 szótöbbséggel győzött Mátészalkán. SZÁSZ KÁROLY. (Nemzeti munkapárti. — Enying kerület.) Szász Károly dr. nyűg. miniszteri tanácsos, néhai Szász Károly ref. püspök és neje Bibó Antónia fia, 1865. november 11-én született Szabadszálláson. Jogi tanulmányait Budapesten végezte s ezután a vallásés közoktatásügyi miniszíériurrba lépett, hol gyors karriert csinálva, 1905-ben osztálytanácsos, 1910-ben pedig címzetes miniszteri tanácsos lett. 1903-tóí 1906-ig az elnöki osztály élén állott, majd az irodalmi, tudományos és közművelődési osztály főnöke. Körutat tett Német-, Francia-, Olaszországban, Svájcban, Hollandiában és Belgiumban. Egyik titkára volt az Uránia Egyletnek. Számos cikke, verse és tárcája jelent meg napilapokban és folyóiratokban. A vallás- és közckíafáí ügyi miniszter által az 1900. párisi világkiállítás alkalmából kiadott L'enseignement en Hongrie c. monográfiába ő irta a felső oktatásról szóló fejezetet; az 1908. londoni magyar kiállításra készült Education in Hungary c. szintén a miniszter által kiadott munkában pedig (mely magyarul is megjelent) a m. Nemzeti Múzeumra, a muzeumok és könyvtárak országos felügyeletére s a tudományos, irodalmi és közművelődési ügyekre vonatkozó részeket irta. A Beöthy-Emlékkönyvbe hosszabb tanulmányt irt Toldy István mint drámairó cimrrel (1908.) A budapesti Nemzeti Színházban három darabja került színre: A múzsa, vigj. 1 felv. (1892. okt. 28), Katolnai ur házasodik, vigj. 3 felv. (1894. nov. 9.), Kántorné, színmű 1 felv. (1907. február 22.) Ezenkívül számos szépirodalmi műve jelent meg. Kéziratban van „A botrány" c. színműve, melyet az akadémia a 100 aranyos Teleki-dijjal jutalmazott. Az enyingi kerület nagy szótöbbséggel választotta meg két ellenfelével szemben. A számarány a következő volt: Szász Károly 1233, Czakó Gyula 533, Nagy Ádám 187. 18