1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Szász Pál - Szebeny Antal - Szentiványi Árpád

274 SZÁSZ PÁL. (Nemzeti munkapárti. — Magyarigen kerület.) Született Nagyenyeden, Alsófehérmegyében, 1881 május U-én. Középiskolái! Nagyenyeden és Nagyszebenben végezte el. Egyetemi éveiből hármat Kolozsvárott, egyet Budapesten töltött el. Jogtudományi szigorlatait Kolozsvárott tette le. Az ügyvédi oklevelet 26 éves korában Marosvásárhelyt nyerte el. Ügyvédi irodája van Nagyenyeden, emellett azonban mezőgazdasággal is foglalkozik. Atyja, Szász József, Alsófehérmegye főispánja. Alsófehérmegye törvényhatósági bizottsági tagja, Nagyenyed város képv. bizottsági tagja, a „Deési ammóniák szódagyár" r.-t. felügyelő bizottsági tagja. Magyarigenben lett megválasztva Vajda Sándor volt nemzetiségi képviselővel szemben igen erős küzdelem után egy szótöbbséggel. SZEBENY ANTAL. (48-as Kossuíh-párti. — Budapest I. kerület.) Született 1853. augusztus 16-án, Nagyvenyim pusztán, Fejérmegyében. Középiskolai tanulmányait a budapesii I, ker. állami főgimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen befejezve, elnyerte a jogtudori gradust. Ügyvédi gyakorlatát ugyancsak itt folytatta. 1881-ben Zichy Nándor gróf magántitkára lett, kinek máig is a jogtanácsosa. 1902-től 1904-ig elnöke volt az 1. ker. adókivető-bizottságnak; elnöke az 1. ker. iskolaszéknek, továbbá a „Budai Szabad Polgári Kör"-nek és a „Felső Krisztinavárosi Kaszinódnak is. Székesfővárosi bizottsági tag. Az I. kerület ellenzéki mozgalmainak régóta egyik vezetője. A választáson Síadler Nándor 162 szavazatával szemben 931 szavazatot kapott. SZENTIVÁNYI ÁRPÁD. (48-as Kossuth-párti. — Kövi kerület.) Gömörmegyében, Panyiton született 1840. március 15-én, s miután középiskoláit és egyetemi tanulmányait befejezte, birtokán gazdálkodott, emellett tevékenyen szerepelve Gömör vármegye közügyeiben és társadalmi életében. 1886 óta a gömöri evangélikus egyházmegye felügyelője. A képviselőházban harminchárom esztendeje, 1872 óta megszakítás nélkül ugyanazt a kerületet, a kövi választókerületet képviseli. 1877-ig a szabadelvüpártnak volt tagja, ez időtől kezdve pedig a nemzeti pártnak, amelynek később alelnöke is lett. 1899-ben a pártközi megállapodást ő is aláirta a nemzeti párt részéről. Pártjának beolvadása alkalmával a szabadelvüpártba lépett be, e párt egyik alelnökévé választatott és a párt kötelékében maradt a legközelebbi múltig, amikor a Tisza-kormány utolsó napjaiban bejelentette kilépését, pár nappal később pedig, az imparlamentáris Fejérváry-kormány kinevezése után belépett a függetlenségi és 48-as párt táborába. A szakadás után Kossuth Ferencet követte. Kerülete 1910-ben egyhangúlag választotta meg.