1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Pekár Gyula - Perczel Dezső

250 PÉKÁR GYULA. (Nemzeti munkapárti. — Técső kerület.) Pékár Gyula szépirodalmi iró született Debrecenben 1867-ben. A gimnáziumot Budapesten a reformátusoknál végezte, kivéve a VL osztályt, melyet Amerikában a bostoni latin iskolában végzett. Eleinte festőnek készült, de már 15 éves kora óta irogatott tárcákat a Vasárnapi Újságba és a Pesti Naplóba. A két irány között ingadozva, elvégezte a jogot. A két első évet Bécsben hallgatta, a két utolsót Budapesten s itt avatták a jogtudományok doktorává. Három évig gyakornokoskodott a törvényszéknél s aztán diplomáciára készült. 1891-ben megismerkedett Jusíh Zsigmonddal, kivel való barátsága végkép az irodalom felé terelte. 1892-ben mint tárcaíró lépett be a Magyar Hírlaphoz s ott tűnt fel Dodó főhadnagy problémáival. 1893-ban körútra indult és bejárta Spanyolországot, Marokkót s azontúl 1896 őszéig Parisban lakott. Itt a College de Francéban és a Sorbonneban irodalmi, esztétikai és nyelvtudományokká foglalkozott. Időközben bejárta Olaszországot, Svájcot, Német-, Hollandia, Svéd- és Norvégországot. 1874-től 1896-ig a Pesti Naplóba irt, 1896-tól a Budapesti Hírlap novellistája. Fordított angolból, franciából és oroszból, utóbb azonban a latin nyelvek s különösen a spanyol és francia felé fordult. Nóvák Dániel 648 szavazatával szemben 2055 szóval választotta meg a técsői kerület. PERCZEL DEZSŐ. (Nemzeti munkapárti. — Bonyhád kerület.) Született 1848. január 18-án Szegzardon, hol atyja, néhai Perczel Béla, a későbbi m. kir. igazságügyminiszter, akkor Tolna vármegye alispánja volt. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezvén, ügyvédi oklevelet nyert. Közigazgatási pályáját 1868. augusztus havában kezdte meg, mint Baranya vármegye tiszteletbeli aljegyzője; 1869-ben harmadaljegyző, majd fokozatosan másod- és első aljegyző leit és tevékeny részt vett a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLH. t.-c. végrehajtási munkálataiban. Az e törvény alapján megejtett első tisztújítás alkalmával 1871-ben a völgységi járás szolgabitójává választatott, mely közigazgatási járás jelenlegi kerületét is képezi. 1877. március havában Tolnamegye alispánjává választatott s az 1878. és az 1884-iki általános tisztujitások alkalmával mindenkor egyhangúlag emelte őt megyéje közönsége a legfőbb tisztségre. Megyéje igazgatását magas színvonalra emelte; főkép a megye közlekedési viszonyainak fejlesztése körül szerzett érdemeket; kiváló része volt a budapest-pécsi és a szegszárd-rétszilasi vasút létrehozásában. 1887-ben a bonyhádi és pincehelyi kerület kérte jelöltjéül fel s ő az előbbinek, mely honossági kerülete is, képviseletére vállalkozott, tiz és félévi alispánkodás után lemondván e tisztségről. Ugyané kerület 1892-ben a téli választások idején, valamint az 1896-iki általános választás alkalmával is nagy többséggel választotta meg képviselőjéül. Mióta képviselő, a közigazgatási bizottságnak volt tagja, 1891-ben a gróf Sza-