1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Péchy Zsigmond - Péscha Miklós

251 páry-féle vármegyei reformjavaslat előadója volt. Az 1892—96-iki ciklus alatt is a közigazgatási bizottságnak jegyzője, majd elnöke volt; egyúttal a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött külön bizottságnak, valamint a földmivelésügyinek is. Ez országgyűlés második ülésszakában a ház alelnökévé választatván, a III. ülésszak megnyíltával ugyancsak megmaradt ebben az állásban. A Wekerlekormány visszalépte után Bánffy Dezső báró bízatván meg a kabinetalakitással, felkérésére ő is tagja lett a kormánynak s 1895. január 15-én belügyminiszterré neveztetett ki. E minőségében főkép az állami anyakönyvek behozataláról szóló törvénynek gyors és tapintatos, minden rázkódástól menten történt életbeléptetése és a veszélyes mérveket öltött agrárszociálisztikus zavargások erélyes elfojtásával szerzett kiváló érdemeket. 1896-ban Ő Felsége a belső titkos tanácsosi cimmel, 1897-ben pedig a vaskorona-rend I. osztályával tüntette ki. A Bánffy-kormány visszalépése után 1899. március 1-én a képviselőház elnökévé választatott és mint ilyen vezette a képviselőház tanácskozásait a ciklus bezártáig. 1901-ben ismét a bonyhádi kerület választotta egyhangúlag képviselőjévé. A Tisza-kormány megalakulása után, 1903. novemberében újra a képviselőház elnöke lett 1904. november 18-án éjjel az elnöki székből nagy zajban a vita berekesztése nélkül elfogadottnak jelentette ki a Daniel-féle ideiglenes házszabályinditványt, az ülésszakot berekesztő kir. kéziratot olvastatott fel és a jegyzőkönyvet hitelesíttetnek jelentette ki. Az ellenzék erre december 13-án rzzal felelt, hogy erőszakkal megakadályozta az ülés megtartását, a terem berendezését szétrombolta és másnap is csak ugy lehetett ülést tartani, hogy az ellenzék Ígéretet nyert, hogy nem Perczel fog elnökölni. 1905. január 1-én a szabadéivüpárt üdvözlésére kijelentette, hogy a házszabályok megsértését a házszabályok lényegének megmentése végett követte el. Az 1905-iki általános választások alkalmával a bonyhádi kerület ismét képviselővé választotta. 1906-ban nem lépett fel. A nemzeti munkapárt elnöke. 1910-ben Dőry Pál volt főispánnal szemben, 1690 szóval 652 ellen választotta meg a bonyhádi kerület. PÉCHY ZSIGMOND. (Nemzeti munkapárti. — Héthárs kerület.) Sárosmegye Péchujfalu községében született 1846. december 4-én. Tanulmányait 1868-ban fejezte be Eperjesen. A közigazgatási pályára lépve 1869-ben Sárosmegye aljegyzője, 1871-ben főjegyzője lett. 1875-ben alispánná választották, 1892-ben pedig Abauj-Tornamegye főispánjává neveztetett ki. Főispáni állásáról 1905 novemberében, a Fejérváry-aera idején lemondott és az 1906. évi általános választásokon a héthársi kerület alkotmánypárti képviselője lett. Utóbb belépett a munkapártba. A vaskorona-rend és a Lipót-rend lovagkeresztese. PÉSCHA MIKLÓS. (Nemzeti munkapárti. — Fehértemplom kerület.) Született 1855. július 13-án Versecen, hol atyja földbirtokos és előkelő ügyvéd volt, akinek Ö Felsége 1882-ben a magyar nemességet