1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Csáky Károly gróf
17 magánúton fejezte be. Ezután egyideig a strassburgi egyetemen jogot hallgatott. Az egyházi rendbe 1883-ban lépett. Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneumban fejezte be, s pappá 1887. október 7-én szenteltetett. 1888. őszén tanulmányi felügyelője lett az esztergomi érseki papnevelőintézetnek. Ettől az állásától azonban betegeskedése miatt meg kellett válnia. Olaszország enyhe éghajlata alatt gyógyulást találva, újra elfoglalta felügyelői állását, melyben növendékeinek szeretete vette körül. 1895-ben adminisztrátora lett a komáromi plébániának, uj iskolát építtetett, s katholikus legényegyesületet alapított. Mint komáromi plébános egyházi, kulturális és jótékony célokra százezreket áldozott. 1897. január 28-án segédpüspökké neveztetett ki Lönhárt Ferenc erdélyi püspök mellé, utódlási joggal, s 1897. május 1-én a budavári Mátyás-templomban püpökké szenteltetett, majd pedig Lönhárt Ferencnek 1897. jun. 28-ikán bekövetkezett halála után elnyerte a megyés püspökséget. 1897. szeptember havában a bécsi egyetem hittudományi kara teológiai díszdoktorrá avatta fel. Főpásztori hivatását fáradhatatlan buzgalommal tölti be, s igen gyakran alsóbb papi teendőket is ellát, pl. gyóntat, iskolákat tátogat stb. Védnöke az alsó-fehér-vármegyei történelmi, régészeti és természettudományi egyletnek; főigazgatója valamennyi erdélyi r. kath. iskolának és nevelő-intézetnek és elnöke az erdélyi r. kath. státus igazgató- tanácsának. 1905. szeptember 13-án a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki a Felség. (Budapest, I., Uri-utca 54. — Gyulafehérvár.) CSÁKY KÁROLY GRÓF, váci r. k. püspök. Született Sopronban, 1852. július 24-én. Elemi iskoláit Sopronban, középiskolai tanulmányait a kalksburgi jezsuitáknál végezte. Szorgalmával és példás magaviseletével annyira kitűnt, hogy a Mária-kongregáció prefektusa lett, amely tisztet két évig viselte. 1870-ben az esztergomi egyházmegyében papnövendék lett. Filozófiai képzettsége feltűnt Simor hercegprímásnak, aki a Collegium Germano-Hungaricumba akarta Rómába küldeni, de ez a terve az ifjú Csáky egészségi állapota miatt kivihetetlen volt s igy tanulmányait Esztergomban fejeztette be vele. 1875. július 25-én szenteltetett fel áldozárrá s első miséjét szülővárosában tartotta. Nemsokára elnyerte a tardoskeddi lelkészséget, ahonnan Simor hercegprímás 1876-ban udvarába hivta meg. Itt udvari káplán és ceremoniárius volt. 1880-ban Esztergom városa plébánosául választotta meg. Esztergomban öt esztendeig volt plébános s ez alatt az idő alatt oly nagy tevékenységet fejtett ki, hogy a pápa érdemei elismeréséül pápai titkos kamarássá nevezte ki. Az ő eszméje volt az esztergomi templom restaurálása. 1885. április 8-án pozsonyi kanonokká neveztetett ki, ugyanezen év novemberében pedig az esztergomi székes-káptalannál lett kanonok. 1890-ben apáttá neveztetett ki, 1895-ben pedig Vaszary hercegprímás előterjesztésére curzolai felszentelt püspökké. Mint a székes-káptalan legfiatalabb püspöke, ő vitte a millen2