1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Széchényi Miklós gróf - István Vilmos

18 niumi hódoló diszfelvonulás alkalmával az apostoli "keresztet Ő Felsége előtt. 1900. április 18-án Ö Felsége váci püspökké nevezte ki, 1905. szeptember 13-án pedig elnyerte a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot. (Budapest, IV., Hungária-szálloda. — Vác.) SZÉCHÉNYI MIKLÓS GRÓF, győri r. k. püspök. Született Sopronban, 1868. január 6-án. Pappá 1890. május 7-én néhai Zalka győri püspök szentelte. Ugyanezen év vége felé Kismartonba került káplánnak, majd '1892-ben Vaszary Kolos hercegprímás udvarában primási levéltárnok, később pedig magántitkár lett. Időközben szorgalmasan folytatta,tanulmányait s a kánonjogból tudorrá avattatott. 1892. február 4-én a jaáki apátságot kapta meg, 1898. elején pedig kormányzója lett a bécsi Pazmaneumnak és pár hónapra esztergomi kanonokká neveztetett Jki. A Pazmaneum magyarsága érdekében rendkívül sokat fáradozott. Ő építtette az uj Pazmaneumnak hatalmas palotáját is. XII!. Leo pápa házi prelátusává nevezte ki. Két nagy munkája: „A lelkészi kongnia ügye 1885—1895." és „A jaáki apátság története", továbbá számos egyházi beszéde látott napvilágot. Győri püspökké 1901. november 1-én neveztetett ki s nagy buzgalommal tölti be a győri püspöki széket, amelyben előtte a Széchenyi-családból már ketten is ültek: Széchenyi György és Széchenyi Pál. (Budapest, IV., Hungária-szálloda. — Győr.) ISTVÁN VILMOS, szombathelyi r. k. püspök. Született 1849-ben, Zalaegerszegen, mint egyszerű iparos szülők gyermeke. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen kitűnő sikerrel végezte el. Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneurnban végezte, melyek befejezése után teológiai doktorrá avattatott. Szabó Imre szombathelyi püspöksége alatt püspöki szertartó, majd szentszéki jegyző lett; Hidasy Kornél pedig titkárává tette meg, s nemsokára teológiai tanárnak neveztetett ki a szombathelyi papnevelő-intézethez. 1899-ben címzetes, 1901-ben pedig valóságos kanonok lett, mig 1892-ben c. préposttá neveztetett ki. Hidassy püspök betegeskedése alatt segédpüspök, majd ennek halála után káptalani helynökké választatván, „az egyházmegye kormányzatát vitte, mig végül 1901. november 1-én O Felsége szombathelyi megyés püspökké nevezte ki. Vasvármegye és Szombathely város közéletében tevékeny részt vesz. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és az állandó választmánynak. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Szombathely.)