1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Herczeg Ferenc - Herczegh Sándor

193 Közlekedési Közlöny" szerkesztését vette át. 1891-hen Budapest törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1893-ban a belügyminiszter megbízásából Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságainak reformjára vonatkozó törvényjavaslatot dolgozta ki. Közgazdasági és közigazgatási munkái a „Nemzetgazdasági Szemlé"-ben és a „Budapesti Szemlé"ban jelentek meg. A főváros 1909-ban a községi gázgyárak igazgatójává választotta meg. A hirlapirói, kulturális életben nagy elfoglaltsága mellett is élénk részt vesz: elnöke a hírlapírók nyugdíjintézetének és alelnöke a budapesti újságírók egyesületének. A választáson Ság Manó volt az ellenfele, kinek 711 szavazatával szemben 914 szóval győzött. HERCZEG FERENC. (Nemzeti munkapárti. — Pécska kerület.) Született Versecen, 1863. szeptember 22-én. Szülei sziléziai kath. emigránsok, kiket Mária Terézia telepitett a hétéves háború idején a délvidékre. Atyja versed polgármester volt. A verseci iskolából a temesvári piaristákhoz került, ahol először tanult magyarul. Középiskolai tanulmányait Szegeden és Fehértemplomon folytatta és végezte. A jogot Budapesten végezte. Ügyvédi gyakorlata mellett szépirodalmi és politikai napilapokba irt. 1887-ben több katonatiszttel kardpárbaja volt; az egyiket halálosan megsebesitette, amiért négyhavi államfogházra ítéltetett. „Fenn és lenn" cimü regényével pályadijat nyerve, egészen az irodalomra adta magát. 1891-ben a Petőfi-társaság, 1893ban a Kisfaludy-társaság tagjává választotta; 1899 óta a magyar tudományos akadémia levelező-tagja. 1903-ban, Bartók Lajos halála után, a Petőfi-társaság másodelnökévé választotta. Regényei, tárcái és színdarabjai egyaránt nagy sikert arattak. Az „Uj Idők" cimü hetilapnak megalapítása óta szerkesztője. Színdarabjai közül különösen mély hatást keltett az „Ocskay brigadéros", amely elten a történelmi hűség szempontjából annak idején élénk feltűnést keltett támadást intéztek, de amelyet a közvélemény ítélete a hazafias költészet remekéül ismert el. 1905-ben a Petőfi-társaság Jókai Mór halálával elárvult elnöki székére őt emelte. „Az Újság" cimü politikai napilapnak egyik alapitója és főmunkatársa. Képviselővé első ízben az 1896-i általános választások alkalmával szabadelvüpárti programmal a verseci kerület választotta. Az 1901-i általános választások alkalmával Versecen Seemayer Jánossal, a verseci volt polgármesterrel szemben kisebbségben maradt, de 1904-ben, Vásárhelyi László halála után, időközi választáson jelenlegi kerülete választotta képviselővé, amely az 1905-i általános választások alkalmával Dessewffy Aurél gróf disszidens jelölttel szemben újra megválasztotta. Az 1906-iki választáson nem lépett fel, 1910-ben a pécskai kerület 1403 szóval Momák Döme 542 szavazata ellenében újra megválasztotta. HERCZEGH SÁNDOR. (48-as gazdápárti. — Szigetvár kerület.) A középiskolák elvégzése után gazdasági ismereteit gyarapította. ÁtvéVe turkevei gazdaságának kezelését, mint szorgalmas gazda azt 13