1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Nyáry Kálmán gróf - Odescalchi Arthur Herceg - Ormody Vilmos

119 tagja sok más e tudományokkal foglalkozó egyletnek és társulatnak. 1883. óta levelező tagja a Tudományos Akadémiának. Elnöke még az országos baromfitenyésztő-egyletnek és felügyelő biz. tagja a magyar földhitelintézetnek is. A főrendiháznak 1861. óta tagja, 1878. óta pedig jegyzője is volt. (Budapest, V., Országház. — Piliny, Nógrádm.) NYÁRY KÁLMÁN GRÓF. Bedeghi és bereneki Nyáry Kálmán gróf Gölnicbányán, 1838. október 2-án született. Középiskoláit Eperjesen, jogi tanulmányait pedig Pozsonyban végezte. Tanulmányai befejeztével előbb Turócmegyében aljegyző, főjegyzői ranggal, majd alszolgabiró, főszolgabírói ranggal, azután pedig törvényszéki ülnök volt, majd Znióváralján lett kir. járásbiró. Pályájától 1875-ben vált meg, amikor nyugalomba vonult. A főrendiháznak választott tagja. (Télen Pozsony, nyáron Zsitvaujíalu, Barsmegye.) ODESCALCHÍ ARTHUR HERCEG. A nyitramegyei Szolcsányban, 1836. július 21-én született. Tanulmányait Pozsonyban, Lipcsében, Budapesten és Bécsben végezte. Az 1849-iki katasztrófa után édes anyjával egy évig Svájcban, nagynénje, Batthyány Lajos gróf özvegye társaságában tartózkodott, majd pedig Rómába ment, a pápai seregben vállalt szolgálatot és részt vett az 1860-iki hadjáratban. Utóbb visszatért hazájába és a honvédség szervezésekor századossá neveztetett ki. 1878-ban a tapolcai kerület mandátumával képviselő lett, s mint ilyen, a függetlenségi pártnak volt hive. Vezetőszerepe volt a bukovinai csángók hazatelepitésének akciójában. 1884-ben nem volt tagja a képviselőháznak, de már 1886-ban — ezúttal mint pártonkivülit — Vágvecsén újból megválasztották. 1887. óta nem vállalt többé képviselői megbízatást. A töríénettudománynyal irodalmilag is foglalkozik; több tanulmánya jelent meg a „Századodban és a „Történelmi Tár"-ban. Három ízben nősült. Első neje Lopresti Eugénia bárónő, második neje Erdődy Valéria grófnő, harmadik neje pedig Zichy Júlia grófnő volt. (Körmöc.) ORMODY VILMOS. 1838-ban, Miskolcon született. Már mint ifjú, 1857-ben előkelő tisztviselői hatáskört kapott az akkor uj magyar biztosító vállalatnál, melynek alapításában Deák Ferenc, Eötvös József, Sennyey Pál, Somssich Pál, Szögyény-Marich László, s általában az ország szine-java vett részt. Ormody itt a tisztviselőkarnak gyorsan élére került, midőn 1881-ben igazgatói cimet nyert, 1888-ban pedig valóságos igazgatóvá választatott meg. Évekig volt helyettes vezérigazgató, mig a részvényesek 1898-ik évi közgyűlése egyhangúlag vezérigazgatóvá választotta. A biztosítási ügy terén elsőrendű szaktekintély. A Magyar-francia biztosító r.-t. és a Nemzeti balesetbiztosító társ. Budapesten, valamint a Securitas viszontbiztosító intézet Bécsben igazgatóságaik elnökévé, a