1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Pálffy Béla gróf - Pallavicini Ede őrgróf

120 Pannónia viszontbiztosító társ. Budapesten, a Bécsi biztositó-társaság és a Bécsi élet- és járadékbiztosító intézet Bécsben, valamint a Nationala román biztositó-társaság Bukarestben pedig igazgatósági tagjukká választották. 1863-ban az akkori magyar kormány részére a magyar vasúti kölcsön ügyét az Első magyar általános biztositó-társaság közvetítette; e pénzügyi művelet gyakorlati keresztülvitelével a társaság Ormodyt bizta meg. Nagyszabású működést fejt ki a közjóíékonyság, az irodalom, művészet és ipar pártolása terén, szóval a társadalmi téren is. Egyik megalkotója volt az Erzsébet királyné tüdőbetegek szanatóriumának, valamint a budapesti Poliklinika-egyesületnek is. A Magyar Tudományos Akadémián 10.000 K adományozásával szépirodalmi jutalmat alapított. Alapító tagja a Kisfaludy-társaságnak is és igazgató biz. tagja a Magyar irók segélyegyletének. A Budapesti lovaregyletnek elnöke. A Ferenc-József rend nagykeresztese, valamint lovagja az olasz koronarendnek (1881.), tisztje a román koronarendnek (1892.) A magyar nemességet „ormodi" előnévvel 1897. december 8-án kapta. A politikai életben nem vett feltűnőbben részt. A főrendiház tagjává a király 1906. év február 11-én nevezte ki. (Budapest, IV., Vigadó-tér 1.) PÁLFFY BÉLA GRÓF. Aranyosmaróton, 1858. augusztus 24-én született. A jogot a pozsonyi jogakadémián elvégezve, kitüntetéssel tette le a jogi és politikai államvizsgákat. Magyarországot egészen beutazván, bejárta Ausztriát, Németországot, Franciaországot, Svájcot és Olaszországot is. A közpályán 1882-től kilenc esztendeig mint Pozsony vármegye tiszteletbeli főjegyzője működött. A társadalmi életben, valamint a gazdaságiban is élénk tevékenységet fejt ki. Pozsonymegyei nagybirtokos. A főrendiháznak az újjászervezés óta élethossziglani tagja. Neje Batthyány Blanka grófnő, akivel 1891-ben kelt egybe. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Kismagyar, p. Nagymagyar, Pozsonyrn.) PALLAVIC1NI EDE ŐRGRÓF. Sopronban, 1845-ben született, ahol atyja, P. Artúr őrgróf mint huszárkapitány állomásozott. Tanulmányait szülővárosában és a pozsonyi jogakadémián végezte. Iskolái végeztével Sopronmegye tb. aljegyzője lett, majd pedig 1869-ben a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett, amelyet tizenegy évi szolgálat után mint osztálytanácsos hagyott el. Ezután egy évtizedig a Magyar Hitelbanknak vezérigazgatója volt. A közgazdaság terén tevékeny és jelentős szerepet visz. Elnöke a Ganzgyárnak, a Kőolajfinomitó Részvénytársaságnak; alelnöke az Országos Gazdasági Egyesületnek stb. Igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezetének és a Magyar Földhitelintézetnek. Elnöke még a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek is. A cs. és k. kamarási méltóságot 1878-ban, a vaskoronarend II. osztályát 1884-ben, a valóságos belső titkos tanácsosi cimet pedig 1897-ben