1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Miklós Ödön - Mikó Bálint - Molnár Viktor

117 mig az 1906. év április 30-án szocialista ellenjelölttel szemben túlnyomó többség szavazatával nyert mandátumot. 1908-ban főrenddé nevezte ki Ö Felsége. (Budapest, I., Országház-utca 7. — Sátoraljaújhely.) MIKLÓS ÖDÖN. Született 1857-ben, Finkén, Borsodmegyében. Középiskoláit Miskolcon, Budapesten és Bécsben végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti József-műegyetemen kezdte, majd három évi külföldi tanulmányút után 1879-ben Budapesten fejezte be, mérnöki oklevelet nyervén. Ekkor a kormány Amerikába küldte ki tanulmányútra. 1880-ban pedig a főváros a gabona-elevátor építkezéséhez felügyelő mérnöknek hivta meg, amely működése elismeréséül Ő Felsége érdemrenddel tüntette ki 1884ben. 1885-ben az országos kiállítás munkálataiban vett tevékeny részt. 1892-ben Szirmabessenyőn képviselő lett. 1893—95-ig földmivelési államtitkár volt, mely idő alatt rendkívül sok és nagy újításokat végzett ezen a téren. 1896-ban a mezőgazdasági csoport szervezője, „1900-ban a párisi nemzetközi kiállítás helyettes kormánybiztosa volt. Ö Felsége e kiváló szolgálatai elismeréséül a Ferenc József-rend nagykeresztjével, a francia kormány pedig a becsületrend középkeresztjével tüntette ki. Irt több, igen értékes közgazdasági munkát és könyvet. Vármegyéje gazdasági életében tevékeny részt vett. (Budapest, VI., Délibáb-utca 29.) MIKÓ BÁLINT. Született 1843-ban. Iskoláit Brassóban, Kolozsvárt és Nagyszebenben végezte. 1861-ben kezdett szerepelni a közéletben és azóta a csikmegyei közügyekben kiváló szerepet vitt. 1876-ban a csíkszeredai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1882-ig maradt ezen kerületnek mindig egyhangúlag megválasztott képviselője. 1882. szép. 16-án atyja, Antal után Csikmegye főispánjává neveztetett ki. 1901-ben a magyarromán határvonal rendezése alkalmával kifejtett munkásságáért a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki a király. A székely múzeum felügyelő-bizottságának és az erdélyi róm. kath. status igazgatóságának tagja, az EMKE csikmegyei választmányának és az Erdélyi Kárpátegylet marosvásárhelyi osztályának w elnöke. 1905. február 18-án a főispáni méltóságról leköszönvén, Ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. (Budapest, V., Sólyom-utca 15. — Csikzsögöd, p. Csíkszereda.) MOLNÁR VIKTOR. Született 1853. augusztus 4-én Gálszécsen; parnói Molnár István fia. Középiskoláit a budai főgimnáziumban, a jogot a budapesti egyetemen végezte. 1875-ben a jog- és államtudományi tudori, 1887-ben az ügyvédi oklevelet szerezte meg. 1884-ben a sátoraljaújhelyi kerület szabadelvüpárti képviselője lett, mignem 1889. május 4-én O Felsége Temesmegye és Temesvár főispánjává nevezte ki. Mint főispán kiváló