1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Meczner Béla
116 erélyt fejtett ki a kiállítási ügyek vezetése körül, s ugy is mint a jurytanács elnöke. Érdemei méltatásául a kiállítók díszes albummal búcsúztak el tőle. A kiállítás deficitje és egyéb alapon nyugvó okok miatt 1889. év tavaszán Széchenyi Pál gróf miniszterrel együtt Matlekovits is távozott állásából és nyugdíjaztatta magát. Ezután a publicitás terén találkozunk sürün nevével a „Neue Freie Presse", idehaza pedig a „Pesti Hírlap", ujabban „Az Újság" hasábjain. Számos cikk jelent meg tőle a „Közgazdasági Lexikonában és a „Közgazdasági Szemlé"-ben. A szaklapok közül leginkább a „Magyar Ipar a ~t, az országos iparegyesület lapját keresi fel közleményeivel. A „Magyarország közgazdasági és közmivelődési állapota ezeréves fennállásakor" cimü nagy mű első két kötetét teljesen Matlekovics irta. Vámpolitikai munkái közül 1875ben jelent meg „Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től napjainkig", s közvetlenül a magánéletbe való visszavonulásakor irta meg „Die Zollpolitik der österr.-ung. Monarchie und des Deutschen Reiches seit 1868 und derén nachste Zukunft" cimü vámpolitikáját. Nemsokára rá, 1894-ben megjelent 3 kötetes nagy munkája „Magyarország államháztartásának története 1867—1893." Az utolsó években irt munkáiban a közös vámterület mellett tör lándzsát, 1873-ban az Akadémia levelező tagja és 1910-ben rendes tagja lett. A képviselőháznak majdnem két évtizedig tagja volt, s különösen a pénzügyi bizottságban működött tevékenyen. Az összeférhetlenségi törvény következtében ujabb képviselői mandátumot nem fogadott el, mig aztán 1905. szeptember 11-én a főrendiház tagjává neveztetett ki. Évek óta elnöke az ipar- és kereskedelmi oktatási tanácsnak, tagja az országos ipartanácsnak és elnöke az országos iparegyesüleínek. Az iparegyesület ügyein kivül vezeti a magyar hajózási egyesület ügyeit. Elnöke ezeken felül a Magyar Villamossági Társaságnak, a Pallas irodalmi és nyomdai, részvénytársaságnak és más iparvállalatnak és másodelnöke az Adria tengerhajózási részvénytársaság igazgatóságának. Az 1885-iki kiállítás után Ő Felsége a Szent István-rend középkeresztjével tüntette ki, melyet sok bel- és külföldi nagyobb rendjel előzött meg. 1889-ben államtitkári állásából történt felmentésekor a valóságos belső titkos tanácsosi cimet nyerte el. (Budapest, V., Árpád-utca 6.) MECZNER BÉLA. Született 1850. július 22-én Korláton, Abauj-Tornamegyében. Főgimnáziumi tanulmányait Budapesten és Sárospatakon, a jogot pedig Eperjesen végezte. Bosznia és Hercegovina okkupációjában részt vett, s főhadnagyi rangot nyert. Hazatérve, átvette zempléni és szabolcsmegyei birtokai kezelését, s e közben tevékeny és élénk részt vett a közéletben. Zemplén vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának régi és tekintélyes tagja és elnöke a zempléni gazdasági egyesületnek. Az ev. ref. egyház ügyeinek is egyik fő szerepvivője, mint gondnok és zsinati képviselő és mint a tiszáninneni egyházkerület iskolaszékének elnöke. Az 1905-ik évi általános választáson a királyhelmeci kerület egyhangúlag választotta függetlenségi képviselőjévé,
