1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Degenfeld-Schomburg Lajos - Degenfeld Schomburg Pál - Degenfeld-Schomburg Sándor - Dessewffy Aurél

91 Degenfeld-Schomburg Lajos gróf 1843. október 14-én Kolozsváron született ; József grófnak bátyja. Tanulmányai befejeztével nógrádmegyei birtokain gazdálkodott és élénken részt vett a megye közéletében és a református egyház ügyeiben is. 1866-ban nőül vette Desscwífy Ilonát ; házasságukból hat gyermek származik. 1872-ben mint a sziráki kerület képviselője tagja lett a képviselőháznak és a balközéppárthoz tartozott. 1875-ben adárdai kerület mandátumá­val foglalt helyet a házban ; majd egy időre visszavonulván, 1886-ban és 1887-ben a debreceni II. kerületben mint a szabadelvű­párt tagja választatott képviselővé. Gyürky gróf visszalépése után Nógrádmegyc főispánja lett. 1894-ben a Lipót-rend lovag­keresztjét kapta. Főispáni állásáról 1895 őszén köszönt le. 1896-ban a losonci kerületben szabadelvüpárti programmal újra képviselővé választották. 1904-ben ő Felsége titkos taná­csossá nevezte ki. A közjogi és törvénykezési bizottság tagja. Degenfeld Schomburg Pál gróf 1871. január 24-én Tégláson született. Második fia néhai Degen­feld-Schomburg Ágost grófnak és Karacsay Melánia grófnőnek. A főrendiháznak több cikluson át jegyzője. A közjogi és tör­vénykezési, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bi­zottság és a legfőbb fegyelmi bíróság tagja. Degenfeld-Schomburg Sándor gróf 1841. december 2-án Erdöszádán született ; atyja Pál gróf volt. Tanulmányai befejeztével átvette az crdöszádai uradalmat és a politikai élettől távol tartva magát, kizárólag gazdaságának él. Neje Wesselényi Teréz bárónő. Dessewffy Aurél gróf 1846. január 16-án a szabolesmegyei Szentmihályon született ; atyja, Emil, a tudományos akadémia egyik elnöke és a közélet egyik kimagasló alakja volt. Tanulmányait Pozsonyban be-

Next

/
Thumbnails
Contents