1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Képviselőház - A képviselőház tagjai - Rudnyánszky György
III.-) dolgozott ki. A Felvidéki magyar közművelődési egyesület 1885-ben titkárává, 1888-ban alelnökévé választotta. 1887-ben Nyitramegye főjegyzője lett és ez állásából választották 1892 ben a szakolcai kerületben szabadelvüpárti programmal képviselővé. Nemsokára Hont-, később pedig Nyitramegye főispánjává nevezte ki a király. Politikai működése közben eredményes tevékenységet lejtett ki társadalmi, közművelődési és jótékonysági mozgalmakban. 1896-ban a budapesti államrendőrség főkapitánya lett. Ez évben a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntet ti 1 ki a király. 1906-ban. a Fejérváry-kormány idejében, Budapest székesfővároshoz királyi biztossá nevezték ki. Hz év áprilisában történt fölmentésekor a Szent István-rend kiskeresztjét kapta. Ekkor vissszavonult alsózsemberi ezer magyarholdas birtokára, melyet mintagazdasággá tett. Szabad idejét történelmi tanulmányoknak szentelte s eddig a következő könyvei jelentek meg: A Zsámbokréthyak, családtörténeti tanulmány, 1908 ; A Csermenyek és a parasztság büntetőbíróságai a XVI. és XVII. századokban. 1909 ; Ujfalussyak és Rudnayak perei a Petröczyek ellen 1543—1591, történelmi tanulmány, 1910. Az 1910-i általános választások alkalmával a nemzeti munkapárt programja alapján jutott a Házba. A kiváríaTMási bizottság tagja. Rudnyánszky György (Nyitramegye, Verbó kerület) 1875 május 12-én született Nagybodokon. Középiskoláit Kalocsán a jezsuitáknál és Budapesten a piaristáknál végezte, azután jogot végzett a bécsi, berlini és budapesti egyetemen, majd pedig önkéntes volt az 1. sz. dsidásezrednél. Egy ideig atyjával együtt gazdálkodott a nyitramegyei felsőatraki családi birtokon, amelyet mintagazdasággá fejlesztettek. Két évig a miavai járás szqlgabírája volt. Az 1905-i általános választások alkalmával a verbói kerület választotta képviselővé szabadelvüpárti programmal. A kerületet a tót nemzetiségiektől hódította vissza. Az alkotmánypárthoz csatlakozott és 1906-ban mint alkotmánypárti, 1910-ben pedig mint nemzeti munkapárti nyerte el a verbói kerület mandátumát. A kqlviseíoTiáz egyik jegyzője.
