1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Sacelláry György - Sághy Gyula

40*; Sacelláry György (Esztergommegye, Dorog kerület) 1856 február 5-én született Budapesten. Kereskedelmi akadémiai tanulmányokat folytatott, melyeknek befejezése után a Földhitelintézet kötelékébe lépett, ahonnan később mint titkár az osztrák-magyar államvasuttársasághoz ment át. Utóbb önálló bank- és gabonabizományi üzletel alapított, amellyel akkor hagyott fel, midőn a politikai pályára készült. Élénk tevékenységet fejt ki a társaséletben rs a közjótékonyság terén. Az 1901-i általános választások alkalmával a dorogi kerület választotta meg szabadelvűpárti programmal. 1905-ben kisebbségben maradt Zlinszky Istvánnal szemben s ismét bizományi üzletét íolytatta. Az 1910-i választáson a nemzeti munkapárt programjával újra képviselő lett. A közlekedési bizottság tagja. Sághy Gyula (Pozsonymegye, Somorja kerület) 1844 május 8-án született a borsodmegyei Edelényben. A középiskolát Egerben kezdte és folytatta Esztergomban. A jogi tanfolyamot két és fél éven át a budapesti egyetemen, egy fél éven át a pozsonyi és egy évig a bécsi egyetemen hallgatta, mire külföldre ment s a heidelbergi egyetemnek egy évig volt hallgatója. 1866-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1868-ban a győri jogakadémiához, két év múlva a budapesti egyetemre rendkívüli tanárrá nevezték ki; 1872-ben rendes tanár lett. Ez időtől kezdve sürün jelentek meg kisebb-nagyobb dolgozatai, amelyek fontosabb jogi kérdésekkel foglalkoztak. Terjedelmesebb munkái: A római ösalkotmány és A kötelmi jogról. Képviselővé először 1884-ben választották Dunaszerdahelyen ; az 1887-i országgyűlésnek nem volt tagja; 1892-ben és 1896-ban a nemzeti párt programja alapján a somorjai kerületben választották meg. Az 1899-i fúzió alkalmával a szabadéivüpárt tagja lett és mint ilyent választották meg újra 1901-ben. 1901 őszén ő Felsége udvari tanácsossá nevezte ki. 1903 november végén kilépett a szabadelvű pártból és az újra megalakult nemzeti pártnak lett tagja és alelnöke, 1905 elején pedig a párttal együtt belépett a függetlenségi és 48-as