1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Heltai Ferenc

292 segélyegyletnek. 1874-ben kitüntetéssel tette le a bírói államvizsgát, huszonkét éves korában pedig ügyvédi oklevelet szerzett. Szatmáron nyitott irodát s tagja lett az ügyvédi kamara választmányának, a szatmárnémeti népbank rt. és a gőzmalom-társulat igazgatóságának, Szatmár város és később Szatmármegyc törvényhatósági bizottságának. Nagy tevékenységet fejt ki egyházi téren is. 1888-ban a nagybányai református egyházmegye ügyészének választották. 1896-ban tanácsbírájának is, 1906-ban pedig gondnokká ; hivatalból tagja a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlésének, fegyelmi bíróságának s a debreceni ref. kollégium igazgatóságának. Nagyobb birtokán mintagazdaságot folytat. Az 1910.-Í általános választások alkalmával a krassói kerületben Pilisy István Justh-párti volt képviselővel szemben győzött. A nemzeti munkapárt híve. A kérvényi s a mentelmi bizottság tagja. Heltai Ferenc (Udvarhelymegye, Oklánd kerület) Szentesen 1861. március 15-én született. A gimnáziumot Szentesen és Budapesten, jogi tanulmányait Lipcsében és Budapesten végezte, ez utóbbi egyetemen nyervén államtudományi tudori oklevelet. 1881-ben az Ellenőr szerkesztőségébe lépett; e lap megszűntével a Nemzet közgazdasági rovatának szerkesztője lett. 1885-ban akadémiai pályadíjat nyert Az ipartörvény revíziója című munkájával. 1884-ben az akadémia nemzetgazdasági bizottságának tagjává választották; e bizottság megbízásából 1886— 1887-ben szerkesztette a Nemzetgazdasági Szende című folyóiratot. 1887-ben a Vasúti és Közlekedési Közlöny szerkesztését vette át és tagja lett a kereskedelemügyi minisztérium tarifabizottságának. 1891-ben Budapest törvényhatósági bizottságának tagjává választották és azóta megszakítás nélkül tagja e törvényhatóságnak. 1893-ban a belügyminiszter megbízásából kidolgozta a Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságainak reformjára vonatkozó törvényjavaslatot, majd 1894-ben részt vett a községi törvény reformjának előmunkálatában. Nagyobb és kisebb közgazdasági és közigazgatási dolgozatai a Nemzetgazdasági Szemlében és a Budapesti