1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Herczeg Ferenc

293 Szemlében jelenlek meg. [896-ban szabadelvűpárti programmal képviselővé választották az oklándi kerületben, mely 1901-ben és 1910-ben újra megválasztotta. Tagja volt a közgazdasági s pénzügyi bizottságnak, mind a két bizottságban előadó ja a kereskedelmi tárca körébe vágó törvényjavaslatoknak. 1904-ben tagja volt a delegációnak. [903-ban jelent meg a A magyarság és a hadsereg című tanulmánya. 1909-ben Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a városi gázmüvek vezérigazgatójául hívta meg. A nemzeti munkapárt tagja. Helyet foglal a pénzügyi bizottságban és a közlekedési tanácsban. Herczeg Ferenc (Aradmegye, Pécska kerület) 1863 szeptember 22-én Yerscccn született. Elei sziléziai katolikus emigránsok, kiket Mária Terézia telepített a hétéves háború idején a déli vidékre. Atyja verseci polgármester volt. A verseci német iskolából a temesvári piaristákhoz került, ahol először tanult magvarul. Középiskolai tanulmányait Szegeden és Fehértemplomban folytatta és végezte. A jogot Budapesten végezte. I ígyvédi gyakorlata mellett szépirodalmi és politikai napilapokba írt. Fenn és lenn című regényével pályadíjat nyerve, egészen az irodalomra adta magát. 1891-ben a Petőfi-társaság, 1893-ban a Kisfaludy-társaság tagjává választotta; 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja lett. 1903-ban. Bartók Lajos halála után. a Petőfi-társaság másodelnökévé választották. Regényei, tárcái és színdarabjai egyaránt nagy sikert arattak.-Az Uj Idők című hetilapnak alapítása óta szerkesztője. Színdarabjai közül különösen mély hatást keltett az Ocskay brigadéros, amely ellen a történelmi hűség szempontjából annak idején élénk feltűnést keltett támadást intéztek, de amelyei a közvélemény ítélete a hazafias költészet remekéül ismert el. 1905-ben a Petőfi-társaság Jókai Mór halálával elárvult elnöki székére öt emelte. Az ö vezetése alatt alapította a Petőfi-társaság a Petőfi és Jókai kéziratainak és emléktárgyainak megőrzésére szolgáló Petőfi-házat. 1907 óta a Budapesti Újságírók Egyesületének is elnöke. 1910-ben a Tudományos Akadémia rendes tagjai sorába választotta.