1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Berzeviczy Albert

239 Berzeviczy Albert (Budapest székesfőváros, II. kerület) 1853 június 7-én Berzevicén, Sárosmegyébe 11 született; atyja, Tivadar, 1848-ban megyei főjegyző, 1861-ben alispán, később képviseli"), majd tan fel ügyeh") volt. iskoláit Kisszebenben, Lőcsén és Budapesten, jogi tanulmányait Kassán és, Budapesten végezte és 1874-ben hosszabb külföldi utat tett. Azután önkéntesi évét végezte Eperjesen, letette a tiszti vizsgát, 1877-ben megszerezte a tudori oklevelet s megtelepedvén és megnősülvén Eperjesen, Sárosmegye aljegyzője lett. Csakhamar tiszteletbeli főjegyzője lett a megyének s az eperjesi jogakadémián,hová az evangélikus kollégium pártfogósága katolikus léte ellenére meghívta, tanári állást vállalt s előbb ideiglenesen a jogtörténetet és enciklopédiát, azután képviselővé választásáig kiválóan a nemzetgazdaságtant és politikát adta elő. 1880-ban Sárosmegye egyhangúlag valóságos főjegyzőjévé választotta. 1881-ben elfogadta az eperjesi választókerület megbízólevelét. A képviselőházban mindjárt kezdetben előadója lett a kérvényi bizottságnak, tagja lett a delegációnak, hol mint előadó is szerepelt, jegyzője lett a szabadelvüpártnak s az 1884-i országgyűlés második ülésszakának végén a képviselőház is megválasztotta jegyzőjének. Az 1884-i választásokon az eperjesi választókerület újra megválasztotta képviselőnek, az új képviselőház pedig újra jegyzőjévé. A válaszfelirati bizottság nevében ö szerepelt a Házban mini előadó. r884 október végén a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba miniszteri tanácsossá nevezték ki s reá bízták Hz egész felsőbb oktatásügy vezetését. 1885-ben tanulmányutat tett Németországban; főleg az egyetemek viszonyait tanulmányozta; 1880 májusában államtitkári címet és jelleget kapott. r

887 június havában Tanárky Gedeon visszavonulása után a közök tatásügyi minisztérium valóságos államtitkárává nevezték ki s a rögtön azután következő választásokon egyhangúlag Lőcse város országgyűlési képviselőjévé választotta. Visi Imrének 1890. január havában történt elhalálozása után Budapest főváros VIII. kerülete választotta képviselőjévé és mandátumát az 1892-i választásoknál ismét az ö kezébe tette le. I'«erzeviczy végigküzdvén Csáky Albin gróf kultuszminiszterrel mint államtitkára az egyházpolitikai harcot, a Wekerle-kormány