1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Posilović György - Mihályi Viktor

14 szombati gimnáziumhoz. Letéve a szigorlatokat, teológiai tudorrá avattatott fel. Tiszteletbeli kánonjogtudor is. 1855-ben tanulmányi felügyelője lett a budapesti központi papnevelőintézetnek, majd 1859-ben Esztergomban a bibliai tudományok tanárává nevezte­tett ki. 1861-ben a pesti kir. tudományegyetem tanára lett, s 1869-ben Aranyosmaróthon képviselővé választatott. 1870-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz osztálytanácsossá nevez­tetett ki, s ezt nemsokára követte az apátság és az esztergomi Kanonokság. 1871-ben a szepesi egyházmegye püspökévé, 1873-ban pedig egri érsekké szenteltetett. Irodalmi munkássága igen isme­retes, s bár munkái túlnyomó részben latin nyelven jelentek meg, értekezései és számos czikke magyar folyóiratokban is közöltettek. 1873-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. A pápa házi főpapja és pápai trónálló. Elnöke a kath. központi kongrua-bizottságnak. 1892-ben a Szent István-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. Mint békítőnek, nagy szerepe volt a hires elkeresztelési ügyben. 1902-ben 50 éves papi jubileuma alkalmából Aachenben a Nagy Lajos által alapított magyar kápolnában mondotta el aranymiséjét. A múlt év deczember 16-án a pápa Ő Szentsége által bibornokká kreáltatott. (Budapest, VI., Teréz-körut 12. sz. — Eger.) Posilovié György, zágrábi r. k. érsek. 1834. márczius 24-én született. Teológiai tanulmányait a buda­pesti központi papnevelő-intézetben végezte el, s itt sajátította el a magyar nyelvet is. A bécsi Pazmaneumban hittudorságot nyert s teológiai tanár lett a zágrábi egyetemen. A horvát politikában kezdettől szerepet játszott. Rauch bánsága alatt, a pártok egye­sülésekor, neveztetett ki zenggi és modrusi püspökké. Sokat tar­tózkodott Budapesten, különösen az egyházpolitikai törvények tárgyalásakor. Zágrábi érsek 1893-ban lett, 1896-ban pedig való­ságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. A bold. Szűz Máriáról nevezett topuszkói apát. Díszpolgára Ivanicgrad és Zengg sz. kir. városoknak, berzenczei örökös főispán. (Budapest, IV., Angol királynő szálloda. — Zágráb.) Mihályi Viktor, gyulafehérvári g. k. érsek és metropolita. Született a máramarosmegyei Joódon 1841. május 19-én. Közép­iskoláit 1857-ben Kassán végezte el. 1859-ig bölcsészeti tanulmá-

Next

/
Thumbnails
Contents