1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - IX. Grófok - Keglevich Gábor - Keglevich Gyula - Khuen-Héderváry Károly

89 Keglevich Gábor. Született 1848. január 6-án. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a kegyes tanitórend főgimnáziumában fejezte be, s az egyetemet is elvégezve, nagyobb külföldi útra indult. Beutazta Olaszországot, Szicziliát, Görögországot és a görög szigeteket, azonkívül KisÁzsia egy részét és ellátogatott Egyiptomba is. Utazásaiból visszatérve, élénk részt vett Heves vármegye politikai életében. Alig 24 éves korában, 1872-ben a pétervásári választókerület egyhangúlag képviselőjévé választotta, s az 1872/75-iki országgyűlés megalakulásánál körjegyző volt. Elnöke az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár igazgatóságának, Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye gazdasági egyesületének és sok más szövetkezetnek, alelnöke a magyar telepítő és parczellázó banknak. Neje ebeczki Blaskovich Clemence. Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Egreskáta, p. Nagykáta. Keglevich Gyula. Született 1855. szeptember 4-én Bécsben ; Hevesmegyében Pétervásáron, és Pestmegyében Sashalmon vannak birtokai. A pétervásári kerület volt országgyűlési képviselője. 1888. június 18-án kelt egybe Karácsonyi Ilma grófnővel. Sashalom, p. Hatvan. Khuen-Héderváry Károly. A felső-sziléziai Gráfenbergben, 1849. május 22-én született, mint Khuen Antal gróf és Izdenczy Angelika bárónő fia. Családneve mellé 1874. deczember 5-én legfelsőbb engedélylyp.l felvette a Héderváry nevet és czimerét a kihalt hédervári Viczay grófok czimerével egyesitette. Középiskoláit Pécsett, egyetemi tanulmányait pedig Zágrábban befejezve, egyideig a zágrábi törvényszéknél joggyakornok volt. A képviselőházba a győrszigeti kerület küldte először 1875-ben, majd másodízben 1878-ban. 1882-ben Győrmegye főispánjává neveztetett ki, egy évvel később pedig Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánja lett. A horvát közviszonyok erélyes rendezése körül szerzett érdemei elismeréséül ugyancsak 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi czimet, 1885-ben az I. oszt. vaskorona-rendet kapta, 1901-ben pedig az aranygyapjasrenddel tüntette ki a király. A Wekerle-féle egyházpolitikai javaslatok idején beállott kormányválságban közvetítő szerepet vállalt