1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Szterényi József

238 rangban jelenleg az 5. sz. huszárezred tartalékában van. 1898-ban nőül vette Vécsey Paulina bárónő csillagkerrszt< ;s hölgyet, akivel való házasságából két gyermeke született. Első ízben 1902-ben időközi választáson jutott be a Házba szabadelvüpárti program alapján a szobránci kerület mandátumával. Az 1904. november 18.-i események után a szabadelvű pártból kilépett és a disszidensekhez csatlakozott. Az 1905-i és az 1906-i általános választásoknál e kerület újra megválasztotta képviselőnek. Alkotmánypárti. A közgazdasági bizottság tagja. Szterényi József, Brassó város, II. kerület született 1861. november 25-én a somogymegyei Lengyeltóti községben. Hajlamai már korán a hírlapírói pályára vonzották s itt különösen közgazdasági kérdésekkel foglalkozott ; a nyolcvanas évek elején több fővárosi lapnak volt munkatársa. 1883-ban Brassóba hívták, ahol 1884-ben magyar napilapot alapított és szerkesztett 1889-ig. Ez idő alatt többször beutazta ipari és kereskedelmi tanulmányok céljából a Balkán-államokat és Kis-Ázsia egy részét. Tevékeny része volt ez időben az erdélyi magyarság minden nagyobb társadalmi és politikai mozgalmában. 1885-töl 1889-ig főtitkára volt az erdélyrészi ipari és kereskedelmi egyesületnek, amelv állásában nagyarányú tevékenységet fejtett ki a hazai s különösen az erdélyi ipar fejlesztése érdekében. Működése felkeltette Baross Gábor kereskedelmi miniszter figyelmét, aki őt 1889-ben erdélyi iparfelügyelővé nevezte ki; 1900. februárban már bekerült az akkor újonnan szervezett kereskedelmi minisztériumba, ahol csaknem minden nagyobb iparfejlesztési akciót reá bíztak. Baross egyebek közt őt bízta meg a háziipar szervezésével, amelyet a kilencvenes évek elején az ország több részében sikerrel keresztül is vitt, külföldi mintára, amely szerint a házi ipar vállalati alapon szerveztetik. Azóta ez az iránya a hazai háziipar fejlesztésének. Egyike volt a székely kivándorlás ellensúlyozására megindí-