1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Szterényi József

239 tott mozgalom kezdeményezőinek és vezetőinek, ö alapította a székely szövőgyárat ; nevéhez fűződik a brassói posztóipar fellendülése. A mai iparfejlesztési politika az ö koncepciója, söt annak megvalósítása és keresztülvitele is neki jutott osztályrészül. 1895. október i.-éu az akkor szervezett ipari és kereskedelmi szakoktatási ügyosztály élére került; 1896. május 22-én iparoktatási főigazgatóvá, 1898. márciusban osztálytanácsossá és az iparfejlesztési főosztály főnökévé, 1899-bcn pedig miniszteri tanácsossá neveztetett ki. A hazai ipari szakoktatást ő szervezte, úgy, hogy mai szervezetében egészen az ö munkája, az iparszövetkezeti ügy felkarolása és ezzel együtt a kisipar fejlesztésének új irányba terelése szintén az ő koncepciója. A kisipari szövetkezeti ügy terén nagy eredményekre mutathat. Kodifikácionális munkálatai közül kiemelkedők az 1899. évi XLIX. t.-c. a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesüléséről ; a balesetbiztosításról készített törvényjavaslata (2 kötet), mellyel azt az újítást hozta be a magyar kodifikálásba, hogy az egész külföldi törvényhozási anyagot nyújtotta rendszeres feldolgozásban ; legnagyobb kodifikátori alkotása azonban az ipartörvény módosítása, mely munkából eddig tíz kötet jelent meg (az I—

II. a hazai joganyagot, a III. az érdekeltség javaslatait és óhajait, a IV—

IX. a külföldi törvényhozási anyagot, a X. a statisztikai anyagot tartalmazza) ; ez a munkálat a legnagyobb hazai kodifikácionális munka. Legnagyobb sikereit a gyáripar fejlesztésével érte el. A működésének kezdete (1898) óta létesített új gyárak kereken 80 millió koronával növelik az ország ipartermelését évenkint. Egyik legbecsesebb alkotása volt az 1904-ben a képviselőház elé terjesztett emlékirata az iparfejlesztésről, amelyhez méltóan csatlakozik másik nagy müve: a kiviteli emlékirat. 1905-ben a kereskedelemügyi minisztérium adminisztrativ államtitkárává neveztetett ki; 1906. április havában, a béke létrejötte után Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter őt hívta meg a politikai államtitkári állásra. Irodalmi működésének eredménye mintegy hetven kötet szakmunka, melyekből külön ki kell emelni az 1901-ben megjelent gyári termelési statisztikát, a magyar gyáripar monográfiáját, mely munka egymaga húsz kötetből áll ; kiemelendök továbbá a német