1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.
Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Kopony Vilmos - Korda Andor - Kossuth Ferenc
147 munkatársa volt és emellett Kossuth Lapja címen hetilapot alapított. 1898. őszén az obstrukció vezetője volt és később a Széli Kálmánnal kötött paktumnak egyik aláírója. A párt az Egyetértés magatartását ez ügyben rosszalván, Kossuth e lappal szakított és a Magyarország vezércikkírója lett. De midőn a pártja és az Ugron-párt közt levő elvi különbségek mindinkább kidomborodtak és a párt az Egyetértéssel mindinkább kibékült, újra belépett az Egyetértés kötelékébe. Amikor a Széli-kormány bejelentette az 1903-i ujoncjavaslatokat, melyek az ujonclétszám felemelését foglalták magukban, határozottan állást foglalt ellenük. A függetlenségi és 48-as párt megobstruálta a javaslatot, amely ellen mozgásba hozta az egész országot. Amikor Széli 1903.elején négyhónapos indemnitást kért, Kossuth pártja nevében a létszámemelésről szóló javaslat visszavonását és azt követelte, hogy az indemnitás idejét az állami szükségletek tárgyalására használják fel. E javaslat nem fogadtatván el, a párt az indemnitást is megobstruálta. Khuen-Héderváry gróf kormányralépése után a függetlenségi párt hozzájárult az indemnitás átbocsátásához azon feltétel alatt, ha a kormány a felemelt létszámjavaslatot visszavonja; később azonban a párt egy része ennek dacára folytatván az obstrukciót. Kossuth az elnökségről lemondott. A Szápáry László-féle vesztegetési affér után azonban maga is kijelentette, hogy folytatja a kormány ellen a végletekig menő harcot és újra átvette a párt vezetését. A Tiszakormány megalakulása után, amikor a kormány a párhuzamos ülésekre vonatkozó határozatot keresztülvitte, Kossuth megismételte a képviselőházban a kormányelnökhöz már előbb intézett felszólítását, mire Tisza gróf mindenben hozzájárult Kossuth kívánságaihoz és kötelező Ígéretet tett ezekre nézve. Ennek alapján a Kossuth-párt két értekezletet tartott, amelyek elején Kossuth indítványa mellett és ellen egyenlő számú szavazat adatván le, Kossuth az elnöki állásról lemondott. A párt azonban új értekezlet megtartását határozta el, amely Kossuth kiegészített határozati javaslatát nagy többséggel fogadta el. 1904-ben az Egyetértés kötelékéből kilépett és azóta cikkei részint a Magyarországban, részint a Budapestben jelennek meg. amely utóbbi a függetlenségi párt hivatalos orgánumává jelentetvén ki, e lap vezére lett. Az 1905-i választás mozgalmaiban fá10*
