1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Kovács Ernő

1-iS radhatlanúl részt vett; pártja 170 főre emelkedve került be a parlamentbe. 1904. november 18-a után a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága elnökévé választotta és 1905. február 12-én Andrássy Gyula gróí javaslatára az első volt az ellenzéki politi­kusok közt. kiket ö Felsége meghallgatott. E kihallgatást a maga jelentőségénél fogva úgyszólván az egész világ érdeklédőssel ki­sérte. A megegyezés a többség és á király között e kihallgatás után sem jött létre. Következett a Fejérváry-kormány kineve­zése egyfelől, másfelől pedig a nemzeti küzdelem. Ennek a küz­delemnek ő volt a lelke ; a vezérbizottság az ö vezetésével irányí­totta az egész ország ellenállását. Rendületlenül munkálkodott, bár testi szervezete nyugalmat igényelt volna ; lábbaja több ízben ágyba döntötte ; a vezérbizottság nem egyszer betegszo­bájában gyűlésezett. Az 1905. szeptember 23-i kihallgatás után. amelyről az öt pártvezér csalódottan távozott, újult erővel szer­vezte a küzdelmet. Mikor azonban komoly kibontakozási terv merült fel 1906. márciusában, éppoly eréllyel munkált közre a béke létrejöttén. A békekötés után a király és nemzet egyértel­telmü óhajára helyet foglalt a Wekerle-kormányban mint keres­kedelemügyi miniszter. Mint miniszter is megmaradt pártjának elnöki székében. Számos község és város díszpolgárává válasz­totta. Kiváló táj- és arcképfestö, szobrász és zenész. Kovács Ernő, Hontmegye, Szálka kerület 1872. július 31-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmá­nyait Losoncon, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte. A jogtudori oklevél megszerzése után szolgálta le önkéntesi évét a bécsi császárvadászezrednél. 1896-ban ügyvédi vizsgát tett. So­kat utazott a külföldön : Orosz-, Finn- és Olaszországban, to­vábbá Németország minden államában. Társadalmi téren nagy tevékenységet fejt ki; a női munkát értékesítő Klotild-egyesület a szeretetház-egyesület, a gyermekvédő-kongresszus pénztár­noka, illetve ügyésze, a budapesti lengyel-egyesület alelnöke, a nemzeti szövetség főjegyzője. A magyar ipar fejlesztésére alakult egyesületben és a munkások által saját müvelésükre alakított általános népmüvelödési egyesületben előadó tanár. A budapesti ügyvédi kamarában is jelentékeny szerepet visz. Az 1905-i és az

Next

/
Thumbnails
Contents