1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Kerese György - Khuen-Héderváry Károly gróf

807 Közlöny című ellenzéki lap szerkesztője volt. 1875-ben az ungvári kerület szabadelvűpárti program alapján képviselővé választotta, úgyszintén 1878-ban is, de ekkor már mint az egyesült mérsékelt ellenzék hívét. 1879-ben Ung vármegye alispánjává választották s e tisztségéből került 1901-ben, a nemzeti párt fúziója után szabadelvűpárti alapon újra a képviselőházba. Cs. és kir. kamarás. Kerese György, Tolnamegye, Sásd kerület 1879. november 28-án született Pécsett. A gimnáziumot szülővárosában végezte, azután pedig a budapesti egyetemen jogi és ullamtudományokat hallgatott. Közben nagyobb utazásokat tett a külföldön, bejárta Olasz-, Francia- és déli Németországot, Svájcot, azután kitöltötte katonaévét az 52. gyalogezredben, amelynek jelenleg tartalékos hadnagya. A jogtudori oklevelet 1902-ben szerezte meg. Az 1905.-i általános választások alkalmával a sásdi kerületben képviselővé választották függetlenségi és 48-as programmal, Daróczy Aladárral a kerület szabadelvűpárti volt képviselőjével szemben. Mint a legfiatalabb képviselők egyike, a ház megalakulásánál korjegyző volt. Khuen-Héderváry Károly gróf, Temesvár város 1849. május 23-án Gráfenbergben, Freiwaldau mellett, Felső-Sziléziában született, mint belási Khuen Antal szlavóniai földbirtokos és báró Izdenczy Angelika fia. Atyja, Khuen Antal gróf 1887-ben halt meg ; Károly gróf mint viczai és hédervári gróf Viczay Héder családja utolsó fisarjának örököse 1874. december 5-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározás alapján családneve mellé a Héderváry nevet vette fel, a »belási« előnevet a »hédervári« előnévvel cserélte fel s címerét a Viczay-család címerével egyesítette. A felső gimnáziumot Pécsen, a jogot Zágrábban végezte és rövid ideig a zágrábi törvényszéknél gyakornokoskodott. Nyilvános pályáját a hetvenes évek elején kezdette Szerémmegyében. A győrszigeti kerület 1875-ben és 1878-ban a képviselőházba küldte. A jog- és államtudományi szakban szerzett alapos ismereteit csakhamar a közigazgatási gyakorlat terén érvényesíthette, mert 1882-ben Győrmegye főispánjává neveztetett ki, hol a vízáradások idején elsőrendű adminisztratív tehetségnek bizonyult. 1883-ban Horvátéi >••