1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Kerese György - Khuen-Héderváry Károly gróf

.308 Szlavon-Dalmátországok bánjává neveztetett ki, ahol a kezdetben mutatkozó nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött s a felizgatott kedélyeket lecsillapította, a zilált pártviszonyokat rendezte s megszilárdítva a magyar állameszme alapjait, nagy reformokat létesített különösen a közigazgatás és a tanügy terén. Ezen érdemeiért a király 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal, 1885-ben az első osztályú vaskorona-renddel tüntette ki, 1891. márciusban pedig aranygyapjas vitéz lett. Cs. és kir. kamarás. 1894. májusban a főrendiházban a Wekerle-kormány egyházpolitikai javaslatai mellett foglalt állást, de némileg mérséklő szellemben, s e javaslatok a főrendiházban megakadván, a júniusban ezáltal előidézett kormányválság idejében neki, mint a korona bizalmi férliának kiváló szerep jutott. Kabinetalakításra azonban nem vállalkozott, mert a szabadelvű párt határozottan a Wekerle-kabinet mellett nyilatkozott. Horvátországban, melynek élén mint bán csaknem húsz évig állott, ez időszak vége felé, kormányzása az erős kézzel féken tartott ellenzékben és a cenzúra békóiba vert sajtóban elégületlenséget keltett, amely a tagadhatatlanul nyomasztó viszonyok és a magyar-horvát kereskedelmi egyezségnek a magyar exlex-állapot miatt való elhalasztása következtében nőttön-nőtt és 1903. áprilisban nyilt zendülésre vezetett, amely első sorban az államvasutak épületein levő magyar feliratok és címerek ellen irányult. A bán erre több kerületben ostromállapotot hirdetett és több ellenzéki polgárt letartóztatott. A Széli-kabinet lemondása után 1903. január 27-én miniszterelnökké neveztetett ki, feladatául szabatván, hogy az ex lex-állapotnak véget vessen és az obstrukciós ellenzéket leszerelésre bírja. Teljes buzgalommal fogott feladatához ; az ellenzék eleinte erőszaktól tartott, de csakhamar látta, hogy az új kormányelnök békés megegyezésre igyekszik jutni az ellenzéki pártokkal. Kossuth Ferenccel és bizalmi embereivel kompromisszumra lépett, de a függetlenségi és 48-as párt többsége tovább obstruált. A gróf Szápáry László-féle eset nagy botrányt idézett fel a parlamentben, amely Apponyi Albert gróf elnök indítványara bizottságot küldött ki az ügy megvizsgálására, amely a miniszterelnököt magát is kihallgatta. Ámbár ez a vizsgálat a miniszterelnökre nem derített ki kompromittáló dolgot, állása mégis tart-