1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Bruckner Vilmos - Burgyán Aladár - Buteán János

236 Bruckner Vilmos, Nagyszeben város, I. kerület született 1835. augusztus 12-én Nagysinken, Szcbenmegyében. 186Ö óta ügyvédi gyakorlatot folytat Nagyszebenben ; 1874 óta elnöke a nagyszebeni ügyvédi kamarának, 1870 óta csekély megszakítással a szebeniek képviselője a szász egyetem közgyűlésein. Első izben 1877/78-ban képviselte Nagyszebent az országgyűlésen, újabban pedig 1898-ban időközi választás, majd pedig az 1901. és az 1905. évi általános választás alkalmából választották meg újra. Több nagyobb jogi szakmunkája jelent meg. Ez idő szerint is a szabadelvű párt tagja. Burgyán Aladár, Szepesmegye, Késmark kerület 1861. június 7-én született. Jogi és kereskedelmi tanulmányokat folytatott Budapesten. Fiatalabb éveiben a pesti hengermalom-társaság titkára, később pedig a beregszászi műmalom és árúraktár részvénytársaság vezérigazgatója, majd pedig a putnoki gőzmalom társtulajdonosa volt. 1892 óta a szepesvármegyei Húnfalun gazdálkodik és nagy propagandát fejt ki a függetlenségi elv érdekében. () mondható a szepesvármegyei ellenzék megalapítójának. Szepes vármegye törvényhatósági bizottsági tagja. Az 1905.-Í általános választások alkalmával a késmárki kerület függetlenségi és 48-as párti programmal képviselőjévé választotta ; ellenjelöltje Ludvigh Gyula, a magyar királyi államvasutak elnökigazgatója volt. Buteán János, Biharmegye, Belényes kerület 1848. március 25 én született Nagykárolyban. Elemi iskoláit szülővárosában, a középiskolát pedig Nagyváradon a premontreieknél végezte. I 'gyancsak Nagyváradon a római katholikus püspöki líceumban végezte a theologiai tanfolyamot is. mindvégig jeles eredménnyel. 1871-ben helyettes tanár lett a belényesi görög katholikus főgimnáziumban, ISSl-bcn a tanári alapvizsgálatot, 1882-ben pedig a szakvizsgálatokat Budapesten sikerrel letéve, rendes tanárrá, 1888-ban aligazgatóvá, 1889-ben pedig igazgatóvá neveztetett ki, amely minőségben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elismerését is kivívta. Ez állását képviselővé történt megválasztásáig töltötte be, amidőn egyidön' szabadságoltatását