1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dessewffy Sándor
15 kenységet fejtett ki. Egyházmegyei tanfelügyelői állásában magyarosította és organizálta a kath. népiskolákat, felvirágoztatta a kassai női preparandiát és gondos igazgatója volt a zárdai iskoláknak. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, elnöke a felsőmagyarországi muzeumegyletnek és a nagy városi alapítványi kórháznak. 1890. január 4-én csanádi püspökké neveztetett ki. Bevonulása székvárosába, Temesvárra, az összes délmagyarországi megyék és városok lelkes ovációi mellett ment végbe. Terjedelmes egyházmegyéjében, az ország véghatárán apostoli buzgósággal és példás hazafisággal tölti be főpásztori hivatását. Egyházi, iskolai, irodalmi, művészeti és egyéb közjótékonysági célokra nyújtott eddigi adományai százezrekre mennek. Tehetséges ifjakat a saját költségén iskoláztat, számtalan szegénysorsú család neki köszöni megélhetését. A Vaskapunak 1896. szeptember 27-én végbement ünnepélyes megnyitásánál ő szentelte fel az apostoli Felség, a román és szerb király jelenlétében a nevezetes dunai csatornát. Alapító tagja lévén tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulatainknak, midőn a főrendiház tárgyalásai alatt Budapesten tartózkodik, kiváló részt vesz a főváros szellemi mozgalmaiban. Az egyház, iskola és a hazai közügyek terén kifejtett hasznos tevékenységének elismeréséül 1886. október 8-án valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. 1900-ban a kereszténység behozatalának és a magyar királyság fennállásának kilencszázados emlékünnepét azzal ülte meg, hogy egyházmegyéjéből fényes zarándoklatot vezetett Velencébe Szt. Gellértnek, az első csanádi püspöknek és Szt. István király langlelku munkatársának ereklyéihez. Az itt megtartott ünnepélyes körmenet és istentiszteletek, az elhelyezett emléktáblák és a Magyarok Nagyasszonyának képével és nemzeti színű szalaggal díszített fogadalmi zászló a külföld előtt is tanúbizonyságot tesznek a magyar nemzetnek kilencszázados civilizációjáról és hálájáról az ősök emléke iránt. Ezzel Dessewffy püspök a kilencszázados jubileum egyik legfényesebb és legmaradandóbb emlékű alkotását létesítette. 1901-ben a delegáció póttagja volt, 1902-ben pápai trónállóvá és római gróffá, 1904-ben a va» korona-rend I. oszt. lovagjává neveztetett ki. A naplóbiráló bizottság tagja.