1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dessewffy Sándor

15 kenységet fejtett ki. Egyházmegyei tanfelügyelői állásában magya­rosította és organizálta a kath. népiskolákat, felvirágoztatta a kassai női preparandiát és gondos igazgatója volt a zárdai isko­láknak. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, elnöke a felsőmagyarországi muzeumegyletnek és a nagy városi alapít­ványi kórháznak. 1890. január 4-én csanádi püspökké nevez­tetett ki. Bevonulása székvárosába, Temesvárra, az összes dél­magyarországi megyék és városok lelkes ovációi mellett ment végbe. Terjedelmes egyházmegyéjében, az ország véghatárán apostoli buzgósággal és példás hazafisággal tölti be főpásztori hivatását. Egyházi, iskolai, irodalmi, művészeti és egyéb köz­jótékonysági célokra nyújtott eddigi adományai százezrekre men­nek. Tehetséges ifjakat a saját költségén iskoláztat, számtalan szegénysorsú család neki köszöni megélhetését. A Vaskapunak 1896. szeptember 27-én végbement ünnepélyes megnyitásánál ő szentelte fel az apostoli Felség, a román és szerb király jelen­létében a nevezetes dunai csatornát. Alapító tagja lévén tudo­mányos, irodalmi és képzőművészeti társulatainknak, midőn a fő­rendiház tárgyalásai alatt Budapesten tartózkodik, kiváló részt vesz a főváros szellemi mozgalmaiban. Az egyház, iskola és a hazai közügyek terén kifejtett hasznos tevékenységének elismeréséül 1886. október 8-án valóságos belső titkos tanácsossá nevez­tetett ki. 1900-ban a kereszténység behozatalának és a magyar királyság fennállásának kilencszázados emlékünnepét azzal ülte meg, hogy egyházmegyéjéből fényes zarándoklatot vezetett Velencébe Szt. Gellértnek, az első csanádi püspöknek és Szt. István király langlelku munkatársának ereklyéihez. Az itt megtartott ünnepélyes körmenet és istentiszteletek, az elhelyezett emléktáblák és a Magyarok Nagyasszonyának képével és nemzeti színű szalaggal díszített fogadalmi zászló a külföld előtt is tanúbizonyságot tesz­nek a magyar nemzetnek kilencszázados civilizációjáról és hálájá­ról az ősök emléke iránt. Ezzel Dessewffy püspök a kilenc­százados jubileum egyik legfényesebb és legmaradandóbb em­lékű alkotását létesítette. 1901-ben a delegáció póttagja volt, 1902-ben pápai trónállóvá és római gróffá, 1904-ben a va» korona-rend I. oszt. lovagjává neveztetett ki. A naplóbiráló bizott­ság tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents