1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Drohobeczky Gyula - Fehér Ipoly

16 Drohobeczky Gyula körösi g. k. püspök Máramarosmegyében Karácsonyfalván született 1853. november 5-én. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Máramarosszigeten és Ungváron végezte, mely idő alatt magát tanításból és nevelésből tartotta fenn. Nevelő volt a többi közt gróf Hadik Béla családjánál is, hol Pankovics István munkácsi püspöknek mutatták be, aki őt azután a szemináriumba vette fel. 1876-ban püspöki levéltárnokká neveztetvén ki, a rezidenciába jutott, hol egyúttal Pásztélyi püspök gyermekeinek nevelője is lett. 1877—1880-ig az ungvári papnevelő tanulmányi felügyelője volt s tanította a latin nyelvet és a szertartástant. 1880—1881-ig a püspök megbízása folytán mint tanítóképző tanár működött. 1883-ban a közoktatásügyi miniszter tanítóképzői igazgatóvá nevezte ki, mely minőségben elévülhetlen érdemeket szerzett magának. Ungmegye törvényhatósági bizottságának és az állandó választmánynak választott tagja, az országos ethnografiai társulat választmányi tagja. A zágrábi országos nemzeti zenedének és a sz. Vidről nevezett vakok intézetének, valamint a körösi gazdasági egyesületnek és a vöröskereszt-egyletnek elnöke. 1888 óta szerkesztette a »Kelet« című hetilapot és alapította a »Kelet« nyomdát is. Beszél és ir magyarul, franciául, latinul, németül és több szláv nyelven. Nagyobb tanulmányutat tett Német- és Franciaországban. 1891. október 19-én ő Felsége körösi püspökké nevezte ki, mely kinevezés osztatlan tetszést keltett. Pápai trónálló, ő Szentsége házi főpapja, római gróf. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát született 1842. április 11-én a hontmegyei Visk községben, hol atyja Esterházy gróf uradalmán mint tiszttartó volt alkalmazásban. Theologiai tanulmányainak befejezése után 1865-ben Pannonhalmán áldozárrá avattatott. 1864-től 1874-ig tanári minőségben működött Pannonhalmán. Majd az esztergomi főgimnázium igazgatójává kineveztetvén, Esztergomba ment. 1882-ben kineveztetett a szegedi tankerület főigazgatójává, és midőn Vaszary Kolos az ország prímásává avattatott, a bencések rendje és a korona bizalmából Fehér Ipoly lett a pannonhalmi főapátságban Vaszary utóda. Számos tankönyvet és közoktatásügyi munkát irt és