1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Horváth Lajos

159 volt a főherceg kíséretének. Az 1847/48,-i pozsonyi országgyűlésen a távollevők követe, 1847 végén fogalmazó a helytartótanácsnál, 1848-ban elnöki fogalmazó a m. kir. belügyminisztériumban Szemere Bertalan oldala mellett, részt vesz a Jellasich elleni rövid hadjáratban, majd pedig tollvivő Szemere Bertalan felsőmagyarországi teljhatalmú kormánybiztos mellett. 1849. május 9-én belügyminiszteri elnöki titkárrá neveztetett ki és a kormánynak Budapestről Szegedre költözésekor ő vette át Dusek Ferenc pénzügyminisztertől a szent koronát és a koronázási jelvényeket tartalmazó vasládát és vitte Szegedre, onnan pedig Aradra, ahol Szemere miniszterelnöknek adta át. Ezután hosszú ideig bujdosott, majd Miskolcra visszatérve, 1851-ben ügyvédi irodát nyitott. 1860, 61-ben a megyei és városi képviselőtestületeknek, a városi árvaszéknek s a megyei büntető törvényszéknek tagjává választatott. 1865-ben Deák-párti programmal Miskolc déli kerületének képviselője lett s az ügyvédkedéssel felhagyott. A képviselőházban 1867. március 27-én a 67-es bizottság munkálatának általános tárgyalásakor szólalt fel legelőször; ugyanez évi május 16-án a ház jegyzőjévé választatott. Mint ilyen ő vezette a tollat a június 6-án Budán a királyi várlakban ő Felsége szine előtt lefolyt második együttes ülésben s ő szövegezte a koronázási ünnepély lefolyásáról szóló terjedelmes bizottsági jelentést. Az 1865,68.-i országgyűlés folyamában tagja volt a magyar-horvát regnikoláris bizottságnak, mely az 1868: XXX. törvénycikket kidolgozta. Tagja, jegyzője és előadója volt az igazságügyminiszteri javaslatok (polgári törvénykezési rendtartás, stb.) előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak; úgyszintén a mentelmi és a nemzetiségi bizottságnak ; ő szövegezte a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868: XLIV. törvényt s a mentelmi ügyekben maiglan irányadó jelentést. Az első delegációnak jegyzője volt és előadója a delegáció 30-as albizottságának. Az 1869/72.-i országgyűlési választásokon kisebbségben maradt kerületében, de nem szűnt meg tevékenyen részt venni közügyekben. Tagja, jegyzője s a minisztertanácsban előadója volt a Rajncr Pál belügyminiszter által 1870-ben egybehivott nagyszabású közigazgatási Alapíttatott *«. KITŰNŐ BELŐTT FLOBERTFEGYVEREK « -=^?L- Földesi L„ Muzeum-körút 3. sz.