1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Kállay Albert

160 értekezletnek. Ő szövegezte a köztörvényhatóságokról és a községek rendezéséről szóló 1870 : XL. és 1871: XVIII. törvényeket s azok indokolását. 1872-ben újból megválasztatott képviselőnek Miskolc északi kerületében. A fúzióig a Deák-párthoz s 1878 végéig a fúziókor megalakult szabadelvű párthoz tartozott. Ez idő alatt kétszer, 1874-ben s 1875-ben, a fúzió alkalmával kínálták meg az igazságügyi tárcával, de nem vállalkozott, a mint nem vállalta a korábban felajánlott jelentékeny állások és kitüntetések ögyikét sem. Az 1872—1898,-i hosszú idő alatt törvényhozói tevékenységét főleg a bizottságokban fejtette ki. Szapáry Gyula gróf belügyminiszter felhívására kidolgozta a választási törvény (1874 : XXXIII.) első tervezetét és Ghyczy Kálmán pénzügyminiszter felhívására a kereseti adóról szóló törvény első tervezetét. 1874ben tagja volt az államháztartás rendezésére kiküldött 2l-es bizottságnak s e bizottság kilenctagú albizottságának. Tagja, 1875-ben előadója is a felirati bizottságnak. Pár évig elnöke az igazságügyi bizottságnak. Tagja és egyik előadója, Széli Kálmán után jegyzője is a pénzügyi bizottságnak. Tagja, jegyzője és előadója az összelerhetlenségi és a kúriai bíráskodás tárgyában kiküldött bizottságoknak. Tagja az időközi magyar-horvát regnikoláris bizottságoknak, a házszabályok revíziója tárgyában kiküldött bizottságnak és a delegációnak. 1878 végén a boszniai politika miatt kilépett a szabadelvű párt kötelékéből s csatlakozott a »mérsékelt ellenzékhez, a későbbi »nemzeti párt«-hoz. 1880-ban tagja volt a Tisza Kálmán által összehívott közigazgatási ankétnek. A nemzeti pártból 1891. április 12-én a pártnak az egyházpolitikai törvényekkel szemben tanúsított magatartása miatt kilépett és pártonkívüli állást foglalt el. Az 1896.-i választások alkalmával korára való tekintettel nem lépett fel többé. (3 Felsége 1898. április 21-én a t'őrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki. A közjogi és törvénykezési bizottság tagja. Kállay Albert tanulmányainak befejezése után a belügyminisztériumba lépett, ahol miniszteri titkári rangig vitte. Mint ilyen Tisza Lajos oldala mellé Szegedre került, midőn e város újjáépítését tervbe vették. Később Szeged és Hódmezővásárhely városok főispánjává nevez-