1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Gyulai Pál

155 teljes 41 évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjazva lett és az akkor alakult magyar fegyvergyár részvénytársaság igazgatósági elnökévé választatott ; egyidejűleg főrendiházi taggá nevezte ki ő Felsége. A Lipót-rend lovagkeresztjével is kitüntette a király. Mint a cs. és kir. mérnökkari komité tagja irodalmi működést is fejtett ki s az építészeti, valamint a katonai szolgálati viszonyokra vonatkozó cikkeit az ott szerkesztett folyóirat (Mitteilungen) megfelelő évszámai tartalmazzák. A vaskorona középkeresztjét, a katonai érdemkeresztet hadi ékítménnyel, a hadi érmet és a 40 éves katonai szolgálati jelvényt is birja. A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja. Gyulai Pál 1826-ban született Kolozsváron. Tizennégy éves korában magántanítással igyekezett az özvegy anyjára nehezült terheken könnyíteni s e mellett az »Erdélyi Hiradó«-ba dolgozgatott. 1844—46-ban három pályadíjat kapott az Erdély irodalomtörténetét, a párbajt s a nyelvbeli purizmust tárgyaló munkálataival. Első beszélye a »Férj és nő« 1846-ban a »Pesti Divatlapéban jelent meg s ezt követte 1847-ben az »Aranycsináló« az »Unió«-ban. 1847-ben a református kollégiumban a költészeti osztály tanárává választatott s 1848-ban rendes munkatársa lett az »Erdélyi Hiradó«-nak. így érte őt a szabadságharc, melynek hatása alatt az ifjúság élén az unió mellett tüntetett s Mentovichcsal és Szász Károllyal együtt •.•> Nemzeti Szinek« cím alatt egy füzet alkalmi költeményt adott ki. Ezután Teleki Domokos grófhoz szegődött titkárul s vele Pestre jött, ahol tulajdonképi irodalmi munkásságát megkezdte. Nagy feltűnést keltett 1851-ben a »Vén szinész« című novellája. 1853-ban Pákhkal megindította a »Szépirodalmi Lapok«-at s más folyóiratokba is dolgozgatott. Nádasdy Tamás grófot, mint ennek mentora, Német- és Franciaországba kisérte. 1858-ban Kolozsvárra költözött, hová a kollégium részéről tanári meghívást kapott. Ez évben az akadémia levelező, 1860-ban a Kisfaludy-társaság rendes tagja lett. 1862-ben ismét a fővárosba jött mint Arany Női felöltők beszer- * HOLZER * BUDAPEST, zésére ajánljuk cs. és kir. udv. szállítót. IV., Kossuth-Lajos-u. 9.