1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Haller Károly

156 »Szépirodalmi Figyelő«-jének segédszerkesztője. 1864-ben a szinháli képezde dramaturgiai tanára lett. E foglalkozásai mellett számos kritikai és szépirodalmi dolgozata, költeménye és beszélye jelent meg. 1867-ben az akadémia rendes tagjává, 1870-ben a nyelv- és széptudományi osztály titkárává lett. 1873-ban a Kisfaludytársaság alelnökévé választotta s ez idő óta szerkeszti az akadémia megbízásából a »Budapesti Szemlé«-t s az »01csó Könyvtár«-t. 1876-ban a Toldy Ferenc után megürült magyar irodalom tanszékét foglalta el a budapesti egyetemen. Ez állásából 1902. augusztus 25-én nyugalomba vonult. 1879-ben a Kisfaludy-társaság elnöke lett, mely tisztségről 1899. október 9-én leköszönt; 1883-ban a magyar tudományos akadémia igazgatóságának tagja lett. 1895-ben irói jubileuma alkalmával tisztelői arany serleggel ajándékozták meg, amelyet ő a Kisfaludy-társaságnak ajánlott fel. Ugyanez alkalommal a király a szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. A főrendiházba történt kineveztetése után legott jegyzővé is megválasztatott, amely minőségében 1896-ig működött. 1896-ban e tisztséget újra elvállalni már nem lévén módjában, a ház addigi működéséért nyilt ülésben köszönetet szavazott neki. Az igazoló és a királyi és országos közigazgatási fegyelmi bíróságnak, valamint a naplóbiráló és a mentelmi bizottságnak tagja. Haller Károly született Nagyszebenben 1836. október 14-én. Tanulmányait a szatmári r. k. főgimnáziumon, a jogi tanfolyamot a nagyszebeni jogakadémián 1856-ban végezte, jogtudori oklevelet 1868-ban Pesten kapott. Közszolgálatát a kincstári ügyészségnél 1856. szeptember 21-én kezdette meg; innét 1863-ban az akkor felállított kolozsvári kir. jogakadémiához tanárrá neveztetett ki s az 1872-ben felállított egyetemen az általános magánjog ny. r. tanára lett, mely állásban ma is működik. Irodalmi működését sok önálló jogi és társadalmi munkája tanúsítja. Közéleti tevékenységét a maradandó alkotások nagy sora dicséri; az ő kezdeményezésérc alakult meg 1884-ben az K. M. K. E. is. Két ízben volt rendkívüli körülmények között Kolozsvár időleges polgármestere. Az országos politikából is kivette részét; a kolozsvári I. kerület szabadelvű pártjának húsz éven át volt elnöke, a szabadelvű egyházpolitikai