1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Chorin Ferenc
149 főispánná történt kineveztetése után Arad város képviselőjévé választatott. Az 1872.-i választásoknál a Deák-párt az akkor nagy népszerűségnek örvendő Ráday Gedeon grófot léptette fel jelöltül, akivel szemben Chorin kisebbségben maradt. Ekkor ismét a városi ügyeknek szentelte erejét. 1874-ben az aradi ügyvédi kamara helyettes elnöke lett. 1875-ben újból Arad képviselőjévé választatott szabadclvűpárti programmal. A képviselőházban csakhamar előkelő szerepet játszott. Már 1875-ben előadója volt a váltótörvényjavaslatnak, melynek megalkotásában is nagy része volt. Képviselőségének ideje alatt befolyt az összes jogi törvényjavaslatok, különösen a büntető törvénykönyv megalkotásába; számos javaslatnak, így a kir. táblák centralizációjáról szóló javaslatnak előadója is volt. 1876-ban a gazdasági kiegyezés és a bankkérdéseiben támadt nézeteltérés folytán több társával együtt kilépett a szabadelvű pártból és e kérdésekben a független szabadelvű párt álláspontját képviselte a házban, amely párt tudvalevőleg utóbb a mérsékelt ellenzékkel egyesült. 1878-ban egyhangúlag választotta meg Arad, de már 1881-ben a közjogi ellenzék jelöltjével, Náray Imrével szemben kisebbségben maradt s csak néhány hó múlva juthatott be a házba, mint a baksai kerület képviselője. 1884-ben a liberalizmus kérdésében közte és a pártvezetőség között keletkezett nézeteltérés miatt kilépett a mérsékelt ellenzékből és Aranyos-Medgyes kerületben történt megválasztása után belépett a szabadelvűpártba. 1885 óta a mentelmi bizottság elnöke volt, ezenkívül tagja volt az igazságügyi bizottságnak, a felirati bizottságnak, a közigazgatási bíróságnak, valamint a kúria bíróságáról szóló törvényjavaslatok tárgyalására kiküldött bizottságnak. 1896-ban a házszabályok revíziójára kiküldött bizottság elnökévé választatott. Előadója volt több fontos törvényjavaslatnak, utoljára 1896-ban a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslatnak, melynek előkészítésébe is befolyt. 1896-ban Ugrón Gáborral szemben Szatmár város képviselőnek választotta. 1897-ben átvette a kormán}'- felhívása folytán a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről és az esküdtszéki eljárás behozataláról szóló törvényjavaslatok előadói tisztét, azonban az életbeléptető törvényjavaslatnak a sajtótörvényre vonatkozó rendelkezései, melyeket mint a sajtószabadsággal összelerhetetlenckct elfogadhatóknak nem tartott, konfliktusra vezettek.
