1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Chorin Ferenc
148 közérdekű intézmény létesítésében. Az 1885. évi országos kiállításkor a magyarországi malomiparról nagyobb szakjelentést irt. Részt vett az 1873.-Í bécsi, az 1878 -i párisi nemzetközi kiállításokban, l(S79-ben a székesfehérvári kiállítás szakcsoportjainak jury-elnöke volt; jury-tag volt továbbá a trieszti kiállításon. Az 1885,-i országos kiállításon mint az országos bizottság tagja, mint csoportbiztos és csoportjury-elnök szerepelt. Az iparcgyesületnek igazgatósági tagja ; 1881 óta a budapesti kereskedelmi és iparkamara tagja. 1884-ben Brazília főkonzulává neveztetett ki. Egyike a nemzeti tornaegylet alapítóinak, másodelnöke az V. kerületi II. sz. iskolaszéknek, elnöke a magántisztviseló'k körének. 1879-ben a koronás arany érdemkeresztet, 1882-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. 1885. június 21-én a főrendiház tagjává neveztetett ki. 1885. október 7-én legfelsőbb elismerést kapott. Több brazíliai, belga és spanyol rendjel birtokosa. A budapesti malomipari szakosztály 1890-ben országos magyar malomegyesületté alakíttatott át, melynek elnökévé választatott. 1891. november 29-ón legfelsőbb engedelmet kapott, hogy Bélaváry régi családi nevét és nemességót az addig használt Burchard névvel együtt használja. 1890. július 9-én az országos vámügyi tanács tagjává neveztetett ki. Az 1896.-i ezredéves országos kiállítás alkalmával kineveztetett a nagybizottság és a végrehajtó bizottság tagjává, nemkülönben a csoport-jury elnökévé. Ez alkalommal ismét legfelsőbb elismerésben részesült. Az 1898 : XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet alelnöke. A Magyar gyáriparosok országos szövetségének igazgatósági tagja. A főrendiházban a pénzügyi bizottság tagja. Chorin Ferenc 1842-ben Aradon született. Jogi tanulmányait részint külföldön, részint Budapesten végezte; 1806-ban jogtudor lett. Az ügyvédi vizsga letétele után Aradon telepedett le ; tevékenyen részt vett a politikai életben s az ellenzék megbizásáhól lapvezére lett az >Alföld« politikai napilapnak. Kodifikatórius tanulmányokat folytatott, melyek eredményeit a Jogtudományi Közlönyben a kir. ügyészség szervezésétől és a szóbeliség behozataláról megjelent dolgozataiban tette közzé. Mint a balközcpnck híve, Atzél Péternek