1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - VI. A kir. Curia elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási bíróság elnöke,másodelnöke és a budapesti kir.ítélőtábla elnöke - Vörösmarty Béla

65 keresztjét, 1882-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapta. A felajánlott igazságügyi tárczát több izben visszautasította. Az ezredéves ünnepélyek során a budapesti és kolozsvári egyetemek tiszteletbeli tudorrá avatták föl. Vörösmarty Béla, a kir. Curia másodelnöke született, mint Vörösmarty Mihály fia, Pesten 1844. április 23-án. Atyja halála után gyámjának, Deák Ferencznek szeretetteljes gondozása alatt végezte a középiskolát és a jogot Budapesten. A birói pályára készülvén, mint joggyakornok a királyi táblához jött, a honnan mint fogalmazó a semmítőszékhez került. Az ügyvédi vizsga letétele után a budapesti kir. törvényszékhez neveztetett ki biróvá. 1876-ban a budapesti kir. tábla birája lett, a hol úgy a polgári, mint a büntető tanács birájaként működött, azon lévén hogy hivatása valamennyi ágában alapos jártasságot szerezzen. E czélból egy ideig a tábla kereskedelmi és váltótanácsában is működött. 1887-ben a kir. Curia birája, 1892-ben kir. táblai tanácselnök lett. Erdély Sándor igazságügyministerré való kineveztetése után Vörösmarty annak a helyébe Győrbe, mint az ottani kir. tábla elnöke került, a mely bíróságot valóságos mintaintézménynyé fejlesztette. 1895-ben az igazságügyministerium államtitkárává neveztetett ki. Itt eleintén a kormányzati ügyekkel foglalkozott, majd Plósz Sándor ministerré történt kineveztetése után a politikai államtitkári teendőket vállalta el, minek folytán a képviselőháznak is tagjává lett, még pedig mint a nyitra-zsámbokréti kerület képviselője. A ministeriumban különösen a codificationális munkákban kiváló részt vett és az elkészített javaslatok anketi tárgyalásában úgy jogtudományát, mint hosszú birói pályáján, valamint a külföldön tett tudományos utazásain szerzett bő tapasztalatait sikercsen érvényesítette. Ugyancsak ő több, kisebb terjedelmű ugyan, de nagyfontosságú reform előkészítését is kezdeményezte, a melyek részint, mint önálló törvényjavaslatok fognak legközelebb a képviselőház elé terjesztetni, részben a polgári törvénykönyvbe fognak beillesztetni. 1901. őszén, Czorda Bódog nyugalomba vonulása után, a kir. Curia másodelnöke és mint ilyen a főrendiház tagja lett. Főrendiház. 5