1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - VI. A kir. Curia elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási bíróság elnöke,másodelnöke és a budapesti kir.ítélőtábla elnöke - Wekerle Sándor

66 Wekerle Sándor, a kir. közigazgatási bíróság elnöke, 1848. november 14-én Moóron született, hol atyja Lamberg gróf gazdatisztje volt. 1859-ben a székesfehérvári főgymnasiumban kezdte középiskolai tanulmányait és 1867-ben kitűnő sikerrel letéve az érettségit, Budapesten végezte a jogot. Ezután 1870-ben a pénzügyministeriumba lépett s 1874-ben fogalmazó lett; ez időtől fogva gyorsan haladt előre. Közben a tudomány-egyetemen mint a pénzügyi és közigazgatási jog magántanára habilitáltatta magát. Mint a ministerium elnöki titkára a hivatalos fokokon csakhamar végig haladt. 1881-ben már osztálytanácsos, 1884-ben a III. osztályú vaskoronarendet és a ministeri tanácsosi czímet és jelleget nyerte, míg 1886-ban a pénzügyministerium államtitkárává neveztetett ki, miután kevéssel azelőtt az országos bank igazgatójává megválasztatott, ez állást azonban el nem fogadta. Kevéssel reá, mint a bobrói kerület képviselője a parlamentnek is tagja lett. Az 1887-iki választások alkalmával a nagybanyai cs bánátkomlósi kerületben nyert mandátumot s az előbbiét tartotta meg úgy akkor, mint 1892-ben is. 1889. április 9-én pénzügyministerré neveztetett ki, előbb a Tisza-kabinetben és ezen tárczát a Szapáry-kabinet alakulásával újra elvállalta. 1891-ben való. ságos belső titkos tanácsossá nevezte ki ő Felsége. 1892-ben az I. oszt. vaskorona-rendet kapta. 1892. május 10-étó'l ugyanezen év július 16-áig ideiglenesen kereskedelemügyi minister volt. Mint pénzügyminister a vasúti és földtehermentesítési kölcsönök konvertálását befejezte, valamint a regaleügy rendezését és az italmérési adó behozatalát keresztül vitte. A mikor pedig Szapáry Gyula gróf lemondott a ministerelnökségről, 1892. november 24-én ő lett utóda, továbbra is megtartván a pénzügyi tárczát. Az ő ministerelnökségéhez fűződik az államháztartás egyensúlyának végleges helyreállítása és a költségvetési deficit eltüntetése, a valutának az aranyvalutára áttéréssel való rendezésének megkezdése, a pénzügyi közigazgatás újjászervezése és az egyházpolitikai reformok keretén belül az új házassági és konfessionális jognak, a kötelező polgári házasságról, az állami könyvvezetésről, a gyermekek vallásáról, a zsidó felekezet recepciójáról és a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényeknek megteremtése. A mikor a főrendiház a