1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szivák Imre

374 képen a Széli Kálmán által contemplált elvek alapján alkottatott meg az új összeférhetetlenségi törvény. Az 1901-iki általános választások az új törvények és az új rend alapján hajtatván végre, ezekből a Széli Kálmán programmja alapján álló szabadelvű párt nagy diadallal került ki. A párt a régi többség számarányában került vissza a házba. Szivák Imre, Temesmegye, Fehértemplom kerület született Kúnfélegyházan 1849. szeptember 8-án. Jogi tanulmányait Budapesten befejezvén, 1872-ben a Jászkún-kerületck törvényhatóságánál aljegyzó'vé, 1875-ben pedig szülőföldjén országgyűlési képviselővé választatott meg s ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. 1878-ban a boszniai occupatio s az ausztriával kiegyezés való miatt a szabadelvű pártból Szilágyi Dezső, gr. Bethlen András, gr. Khucnlléderváryval stb. szintén kilépett s az 1877—78-iki delegatióban is mint az ellenzék tagja vett részt; az 1878-iki választásoknál az akkori »egyesült ellenzék«-hez csatlakozott, azonban kisebbségben maradt s csak 1884 és 87-ben lett újra, mint a szabadelvű pártnak tagja Csongrádon kétszer, Fehértemplomban pedig háromszor megválasztva. A házban a közigazgatási és igazságügyi codifkatio kérdéseiben vett tevékenyebb részt, különösen mint az igazságügyi bizottság előadója szerkesztette 1889-ben az »Örökjogi« törvényjavaslatokról szóló codex jelentőségével biró jelentést, ő tette meg az egyházpolitikai harczok bevezetését képező ismert határozati javaslatát, mely miatt azután a papság Csongrádon kibuktatta, de mint a fehértemplomi kerület képviselője tagja lett a háznak s ebben az igazságügyi, curiai bíráskodási és házszabályi bizottságnak. Huszonkét éven át majd Pestmegye, majd a főváios törvényhatósági bizottságának s a vallás- és tanulmányi alap ellenőrző bizottságának a felség által négy izben kinevezett tagja. Mint az igazságügyi biz. tagja, előadója volt a házközösségi törvényjavaslatnak, szerkesztette a ház feliratát az 1848-iki törvények szentesítését megünneplő törvényjavaslat elfogadása alkalmával, mint az Erzsébet királyné emlékéről szóló törvényjavaslat előadója ő tartotta a ház gyászülésén az emlékbeszédet, majd a Széli-kormány idejében tevékeny részt vett a parlamenti reform művében, mint a curiai bíráskodási törvény