1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szluha István - Szombathy György - Szőts Pál

375 előadója a házban s az összeférhetetlenségi törvény legelső javaslatának -egyik kidolgozója az albizottságban. E közben írta meg a » Képviselőválasztás és curiai bíráskodása czímű művét, a parlamenti codex alapvető kérdéseinek commentárját. A belvárosi szabadelvű demokrata clubnak és a M. Numismatikai Társulatnak is elnöke. Tagja az igazságügyi és mentelmi bizottságnak. Szluha István, Tolnamegye, Paks kerület 1850-ben Szentiványon, Fehérmegyében született. A gymnasiumot Budapesten végezve, gazdálkodással foglalkozott és atyja halála után terjedelmes birtokai kezelését vette át. A közéletben tevékeny részt vesz. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a június 8-iki felvonulásnál a korona kivitelénél neki is szerep jutott. 1892 óta képviseli a paksi kerületet mint a függetlenségi (Ugrón-) párt híve. Tagja a földmívelési bizottságnak. Szombathy György, Aradmegye, Jószáshely kerület régi görög-keleti nemes családból (haraczi Szombathy) született Aradon 1866. május 1-én. Középiskoláit Nagyváradon, a jogot pedig Budapesten és Kolozsvárott végezve jogtudor lett. Ügyvédi vizsgáját letéve, azóta Soroksárott ügyvédkedett. 1901-ben időközi választáson már fellépett volt Jószáshelyen, de kisebbségben maradt, míg az ugyanez évi általános választásokon ő nyert többséget szabadelvűpárti programmal. Szőts Pál, Alsó-Fehérmegye, Alvincz kerület 1863. augusztus 1-én született Alvinczen, Alsó-Fchérmegyében. Tanulmányait szülőhelyén kezdte meg s aztán a dévai állami főreáliskolában folytatta ; itt tett érettségit is. Kezdetben technikai pályára készült s a budapesti polytechnikumnak volt hallgatója, a midőn 1884 végén belépett a »Nemzct« szerkesztőségébe. Publicistikai pályája a jogi tanulmányokra utalta, a melyekhez egyébként is nagyobb volt a hajlandósága s a következő évben félbehagyva technikai tanulmányait, beiratkozott a budapesti egyetem jogi fakultására. 1884 óta állandóan a »Xemzet« belmunkatársa és egy egész évtizedet a parlamentben a »Xemzet« országgyűlési referenseként töltött. Irt két önálló kötetet is. Irt lapjába