1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Székely György - Széll Kálmán
373 Széli Kálmán latba vetette befolyását, hogy ilyen eszközök alkalmazása ejtessék cl. Midőn pedig egy évre rá az obstructio nem annyira a kiegyezési törvények, mint maga a kormány ellen irányult, újra az ő befolyása (ívta meg a pártot az erőszakos rendszabályok alkalmazásától. Az ú. n. lex Tiszát aláirta ugyan, de csak azért, hogy megakadályozza a szabadelvű párt végső bomlását. A békés kibontakozás mellett foglalt határozott állást és azt ajánlva s keresve, a legerélyesebben tiltakozott a kormány által tervezett házfeloszlatás ellen, a melyet költségvetési provisorium híján alkotmányellenesnek tartott. Ily értelemben informálta a koronát is, s ő Felsége 1899. január 26-án megbízta őt, hogy Bánffy báró kormányelnökkel együtt a béketárgyalásokat vezesse; de Bánffy báró megtartása az ellenzék gyűlölködése miatt mindinkább lehetetlenné lévén, 1899. február 26-án a király Szélit a kabinet megalakításával bízta meg, mire az ellenzék, az obstructiót leszerelve, az ú. n. pactumot irta alá. Mint ministerelnöknek a képviselőházban kifejtett programmja alapján, melynek a »törvény, jog és igazságora val > hivatkozása politikai szálló igévé vált, a nemzeti párt feloszlását mondva ki, zászlaja alá csatlakozott és belépett a szabadelvű pártba. Rövid pár hét alatt a képviselőház valamennyi megakasztott törvényjavaslatot megszavazta, még pedig a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezését a Széli Kálmán által felállított úgj'nevezctt »Széll-formula« alapján egészen más alapokra fektette, a melyek az ország önálló rendelkezési jogát minden irányban biztosították. Gyors egymásutánban a curiai bíráskodásról szóló törvényt és az új házszabályokat is megalkotta a képviselőház. Az ausztriai Thun-kabincttel folyamatba tett újabb kiegyezési tárgyalások során újabb biztosítékokkal bástyázta korul az Ausztriával fennálló kereskedelmi viszonyt és a külállamokkal szemben fennálló kereskedelmi szerződések lejáratának egyidejűségét. A kabinetben a belügyministeri tárczát magának tartotta fenn s mint belügyminisler is fontos reformokat létesített. Rendezte a Iclenczügyet s rendszeresen gondoskodott törvény útján a hét éven felüli züllött gyermekekről. A közigazgatást egyszerűsítette és gondoskodott a községi közegek kiképzéséről. Fiúméban helyreállította a törvényes rendet s azt állandó és eii,észse'j,es alapokra helyezte. A parlamenti reform folytatása-